Négy kiemelt üggyel kezdi a munkát az NVVH
Négy kiemelt ügy átvételével kezdi meg érdemi büntetőeljárási munkáját a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonszerzési Hivatal (NVVH). A szervezet büntetőeljárási jogosultságai szeptember 27-én élesednek, ezt követően, szeptember 28-án jelentik be nyilvánosan, melyik négy ügyet veszik át a társhatóságoktól és az ügyészségtől.
Unger Anna, a hivatal elnöke egy interjúban elmondta: egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni a konkrét ügyeket, mert először az érintett szerveket szeretnék tájékoztatni, és nem tartanák tisztességesnek, ha azok a sajtóból értesülnének. Taktikai okokból sem adnak előre információt azoknak, akiket az eljárások érinthetnek. A négy ügy kiválasztása kizárólag Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes szakmai hatáskörébe tartozott.
Az új hivatal nem elsősorban kisebb, egyedi ügyekre kíván összpontosítani, hanem a rendszerszintű korrupciós mintázatokat próbálja feltárni. Unger szerint a rendszer ebből a szempontból „lusta” volt, mivel a már bevált módszereket újra és újra alkalmazta. A hivatal többek között a jogalkotással létrehozott piactorzításokat és koncessziókat, a magántőkealapok mögötti átláthatatlan tulajdonosi struktúrákat, valamint a túlárazott állami tranzakciókat vizsgálhatja. Utóbbira példaként a mintegy 600 milliárd forint nagyságrendű állami irodaház-vásárlásokat említette.
A fellépés nemcsak természetes személyeket érinthet: jogi személyekkel és gazdálkodó szervezetekkel szemben is eljárhatnak. Unger hangsúlyozta, hogy a jogtalanul megszerzett vagyon visszaszerzése nem feltétlenül csak büntetőjogi eszközökkel történhet; az egyik lehetséges megoldás a tiltott állami támogatásokra vonatkozó versenyjogi gyakorlat alkalmazása, amelynek nyomán bírság formájában is elvonható lehet a jogtalanul megszerzett vagyon.
Az elnök szerint a szervezet nem teátrális rendőrségi akciókkal és médiamegjelenésekkel kívánja demonstrálni a munkáját, hanem számonkérhető szakmai eredményekkel. Úgy látja, bár a társadalom egy része „bilincs, bilincs, rács, rács” típusú elszámoltatást várhat, a hivatal számára elsősorban a bizonyítékok jogszerű beszerzése és a vagyon visszaszerzése a feladat. A felelősségre vonásnak szerinte sem szabad kollektívvá válnia, ezért nem a végrehajtói szinten dolgozók összességét, hanem a döntéshozókat és a rendszer működtetőit kell célba venni. A bírósági szervezetet az igazságszolgáltatás leginkább intakt ágának tartja.
A hivatal tervei szerint 150 munkatárssal működik majd. Unger az ellene irányuló fenyegetésekre reagálva azt mondta, hogy a dolgozókat a jogállami keretek védik, a külső nyomás pedig inkább erősíti az elköteleződésüket. A szervezet szigorú biztonsági protokollok mellett működik, munkatársainak névsora nem nyilvános. Átmenetileg a volt Szuverenitásvédelmi Hivatal villájában rendezkedtek be, miközben készül a végleges székhely.
Unger kitért a Hadházy Ákos pályázati rangsorolásával kapcsolatos ügyre is. Mint mondta, nem az zavarja, hogy milyen minősítést kapott, hanem az adatok szerinte jogszerűtlen kezelése, illetve a pályázati anyagok kiszivárogtatása.
A következő fontos dátum szeptember 27., amikor élesednek az NVVH büntetőeljárási jogosultságai. Szeptember 28-án tervezik bejelenteni a négy kiemelt, átvételre kijelölt ügyet. Október 8-án pedig a tervek szerint a parlament megválaszthatja a hivatal három, kétharmados támogatást igénylő elnökhelyettesét. A közpénzügyi, a vádemelési és a fellebbviteli elnökhelyettes megválasztását követően a lakossági bejelentések kivizsgálása is elindulhat.
