A magyar adófizetők állták a 15 millió dolláros rendezési díjat az atlétikai Világdöntőért
Budapesten rendezték meg az első atlétikai Világdöntőt, amelynek teljes költsége a pénzdíjakkal, a jogdíjjal és a szervezéssel együtt megközelítette a 8 milliárd forintot. A verseny Magyarországra hozásáért a kormánynak 15 millió dollárt, azaz mintegy 4,7 milliárd forintot kellett fizetnie a World Athleticsnek – ez az összeg végső soron a magyar adófizetőket terhelte.
A rekordösszeg jelentős része a sportolók közötti pénzdíjazásra ment: 10 millió dollárt osztottak szét a résztvevők között, míg 5 millió dollár volt a World Athleticsnek fizetett rendezési jogdíj. Ehhez jött a rendezvényszervezés költsége: miután Balásy Gyula cégeit júliusban leváltották, az IRUB Kft. végül 3,2 milliárd forintért vállalta a szervezést.
Az előző kormány eredetileg 16,75 milliárd forintot biztosított az eseményre, így a szervezőváltással több mint 7 milliárd forintot spóroltak. A bevételi oldal bizonytalanabb: a jegybevétel és a szponzori, valamint közvetítési jogok nagyobb része a rendezőnél maradt. Összesen 61 ezer jegy kelt el, ami becslések szerint legalább másfél milliárd forintos bevételt hozott. A szponzorok között a TDK, a Sony és a Wizz Air jelent meg.
A szerződést motiválhatta Orbán Viktor és Sebastian Coe, a World Athletics akkori elnökének politikai kapcsolata is, egy esetleges jövőbeli magyar olimpiai rendezés reményében. Ez a számítás azonban nem jött be, mert Coe 2025-ben elveszítette a NOB-elnökválasztást a zimbabwei Kirsty Coventryvel szemben.
