Az adók és az infláció hajtották fel a banki díjakat
A hazai pénzügyi szolgáltatások és bankszámlacsomagok ára 2010 óta jelentősen emelkedett, mértéke pedig messze meghaladja az Európai Uniós és a régiós átlagot – derül ki a harmonizált fogyasztói árindex adataiból. A pénzügyi szolgáltatások ára 2010-hez képest több mint a 2,6-szorosára nőtt Magyarországon, míg az uniós átlag mintegy másfélszeres emelkedést mutatott. A régiós országok közül Lengyelország követi hazánkat a második helyen 2,1-szeres drágulással.
A szakértők négy olyan adóintézkedést azonosítottak, amelyek hozzájárultak a díjak emelkedéséhez. 2010 nyarán vezették be a bankadót, amely gyorsan beépült a pénzügyi szolgáltatások árába. 2013 januárjától lépett életbe a tranzakciós illeték, amely komolyabb banki díjemelést vont maga után. Ugyanezen év augusztusában a tranzakciós illeték mértékét is megemelték, ami tovább befolyásolta a díjszabást. 2024 második felében több lépésben módosították a tranzakciós illetéket, ám ennek hatása csak 2025 januárjától jelent meg a számladíjakban, mivel a bankok 2024-ben nem háríthatták át az adóváltozást az ügyfeleikre.
Az infláció szerepe a díjemelésekben
A banki díjakat az infláció is jelentősen megemelte. 2023 tavaszán komolyabb díjemelés következett be, amely a 2022-es 14,5 százalékos átlagos éves áremelkedésnek tudható be. 2024 tavaszán szintén jelentősebb árváltozás történt, ekkor a 2023-as 17,6 százalékos inflációt hárították át a bankok az ügyfeleikre. Jelenleg is zajlik egy nagyobb áremelés: a bankok önkéntes díjstopot vezettek be, és nem emelték a számladíjakat 2025 tavasza és 2026. június 30. között. A határidő lejártával a pénzintézetek a nyár közepétől elkezdték megemelni a csomagok árát az elmaradt inflációkövető díjváltozások mértékével.
Volt olyan jogszabályi intézkedés is, amely mérsékelte a pénzügyi szolgáltatások árát. A 2014 februárjában bevezetett jogszabályi ingyenes készpénzfelvétel eredetileg havi két alkalommal tette lehetővé a díjmentes készpénzfelvételt bármely hazai bankautomatából, összesen 150 ezer forint összegben, egyetlen bankszámla kapcsán. A díjmentes készpénzfelvétel 2026 februári megduplázása – a havi összeglimit 300 ezer forintra emelése – nem befolyásolta a pénzügyi szolgáltatások áremelkedését, mivel 2026-ban havi egy belföldi, saját banki automatából történő 50 ezer forint összegű készpénzfelvétel díja jelenik meg az inflációs statisztikában, amely összeg eddig is a jogszabályi ingyenes küszöb alatt volt.
A bankok díjemelési lehetőségei
A pénzintézetek nem módosíthatják tetszés szerint a számlaköltségeket. Egy meghatározott lista – amelyet jellemzően az üzletszabályzatukban tesznek közzé – felsorolja a díjemelés lehetséges okait. A legközismertebb ok az infláció, azaz a fogyasztói árindex: a bankok minden évben megemelhetik az előző éves átlagos áremelkedésnek megfelelően a számlaköltségeket, jellemzően tavasszal. Az idei évben az önkéntes díjstop miatt ez a folyamat júliusban indult el. A banki oklista azonban számos más elemet is tartalmaz, jellemzően szerepel rajta az adókörnyezet és a jogi környezet megváltozása is. A bankok így jellemzően átháríthatják az adóemeléseket, elsősorban azokat, amelyek közvetlenül egy adott tételhez köthetők, például a tranzakciós illetéket.
A hazai pénzügyi szolgáltatások drágulása a hazai inflációhoz képest is kiemelkedő. 2010 és 2026 júliusa között a hazai árak a KSH éves átlagos áremelkedései alapján 2,04-szeresére nőttek, ami elmarad a pénzügyi szolgáltatásoknál látott 2,62-szeres növekedéstől. Vagyis a banki szolgáltatások áremelkedése érdemben meghaladta a hazai infláció mértékét, ez az extra áremelkedés pedig nem kis mértékben az ebben az időszakban bevezetett adóknak tudható be.
A szakértők szerint a hazai lakossági bankszámlákat kettősség jellemzi: az általános drágulás mellett egyre több banknál jelennek meg egyre olcsóbb ajánlatok, így egyre többen tudják egyedileg mérsékelni a valós számlaköltségüket. Érdemes megnézni a júliusi, augusztusi számlakivonatot, majd kalkulátor segítségével összehasonlítani, hogy egy bankváltással vagy csomagmódosítással mennyit lehet spórolni.
