Felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a Kossuth téren
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A nemzeti lobogót, miután a köztársasági elnök engedélyt adott rá, a Himnusz hangjára vonták fel, majd a Szózat kíséretében eresztették félárbócra. A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
Az eseményen jelen volt az államfő mellett a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, valamint a honvédelmi miniszter, több kormánytag és országgyűlési képviselő is.
A ceremónián közreműködtek a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred katonái, a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály.
A megemlékezők ezután átvonultak a Batthyány-örökmécseshez, ahol az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök koszorúkat helyezett el, mások is főhajtással emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira. A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál folytatódik.
Október hatodikát 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává a kormány arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem és nemzettudat egyik legfontosabb eseménye.
