„Egyre könnyebb néhány számadattal letudni egy meccs elemzését” – mit hozott a futball adatforradalma?
Soha nem állt még rendelkezésre annyi információ a futballról, mint manapság, mégis egyre gyakoribb, hogy egy-egy mérkőzés elemzését néhány statisztikai adattal intézik el a szakértők. A Ziccer legfrissebb adásában Kovács Ronald adatelemzővel, a Cube Analytics vezető elemzőjével járták körbe, mire jók a számok és mire nem, miért félrevezető egy algoritmus osztályzata, és hogy az adatok áradata magát a játékot változtatta-e meg, vagy csupán a felületes szakértést tette könnyebbé.
Az M4 Sport NB I-es összefoglalójában egy Debrecen–ZTE meccs után már hat tizedesjegyig kiírják az xG-értékeket. A műsorvezető, Kele János szerint ennek aligha van valós hozzáadott értéke: a mérkőzések utáni, mára szinte kötelezővé vált „xG-zés” egyre inkább egyenértékű azzal a korábbi években gyakran hallott fordulattal, hogy „a labda gömbölyű” – segít megúszni, hogy bármi érdemlegeset kelljen mondani a játék alakulásáról.
Kovács Ronald szerint a második tizedesjegy után már nincs értelme xG-adatokat számolgatni, ugyanakkor a mutató elterjedése az elmúlt évtized egyik fontos vívmánya a futballban. Hozzátette: a várható gólok módszertana nem magyaráz meg mindent, és egyetlen mérkőzésen a jelentőségét sem szabad túlbecsülni, a kontextus pedig egyszerűen nem spórolható le az elemzésből.
A véletlen szerepét jól mutatja a Kölni Sportegyetem kutatása: a német tudósok 2012 és 2018 között összesen 7263 Premier League-gólt vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy a találatok 46 százalékát megelőzte valamilyen véletlen hatás. A közbeszéd ennek ellenére egyre inkább bizonyítéknak tekint minden számadatot.
Az adatok elterjedése a játékot is formálta. A távoli lövések aránya már az xG-mutató megjelenése előtt is jelentősen csökkent, a tendenciát viszont felgyorsította, hogy a közbeszéd látványosan a lövések minőségének számszerűsítése körül kezdett forogni. Kovács Ronald kiemelte: a futball homogénebb lett, mert ma jobban látszik, mi hatékony – a pozíciós játék, a letámadás, újabban a hosszú bedobások. Kele János szerint a legnagyobb hatás a fizikumban mérhető: a Premier League-ben 2006/07 és 2012/13 között a játékosok által megtett táv alig 2 százalékkal, a sprintek száma viszont 84 százalékkal nőtt meccsenkénti átlagban.
Arra a kérdésre, hogyan lehet mindezt a nyilvánosság elé tárni, Gaál Tamás szerint úgy, hogy az elemző megmutatja az érvelését is – a matekdolgozatban sem jár maximális pont a puszta végeredményért. Kovács Ronald szerint a közönségnek egy jól érthető vizualizáció többet ad, mint a modell részletei.
Az adás első harmadában szó esett arról is, miért teljesít a Ferencváros évek óta, edzőktől függetlenül jobban Európában, mint ősszel a bajnokságban; arról, hogy a sok gól és a kisebb tét elinflálja-e a Bajnokok Ligája alapszakaszának élményét; valamint Lisandro Martínezről, aki az Atlético Madrid elleni 2–0-s vereség után nyilvánosan bírálta a Manchester United vezetését.
