Szakmai nyilatkozat: A hazai futballpiac nem tudja eltartani az NB I-es klubokat
A Zalaegerszegi TE vezetése nyíltan beszélt a klub gazdálkodásáról, és arról, hogy a magyar labdarúgás jelenlegi körülményei között a klubok klasszikus piaci bevételekből nem tudják fenntartani magukat. A klub az Open ZTE nevű projekt keretében tette közzé működési modelljét, amelyben éves kiadásait és várható bevételét is bemutatta.
Berta Csaba ügyvezető elmondta, hogy a projekt elindítását több ok indokolta. Az argentin tulajdonosok tavaly nyári megjelenése után egy év várakozási időt követően döntöttek az átláthatóbb kommunikáció mellett, hogy lássák, milyen irányt vesz a hazai futballfinanszírozás, és milyen örökséget vesznek át az előző tulajdonostól. A tulajdonosok a transzparencia hívei, és a Premier League példájára akár a játékosok fizetéséről is hajlandóak lennének nyíltan beszélni, ám ezt jogszabályok alapján csak közös megegyezéssel lehetne nyilvánosságra hozni.
Az átláthatóság célja a bizalom erősítése minden partnerben, így Zalaegerszeg városában, a sajtóban és a szurkolókban is. A vezetés tapasztalta, hogy a dél-amerikai befektetők megjelenése kapcsán bizalmatlanság fogalmazódott meg, részben a 2000-es évek elején történt külföldi tulajdonosi esetek miatt.
Berta Csaba szerint a stadion- és pályaépítések nyomán a magyar futball jelenleg olyan helyzetben van, hogy külföldi befektető érkezése esetén van felkínálható érték és eszköz, feltéve, hogy a stadion a klub tulajdonában van. Ugyanakkor, ha a jelenlegi sportfinanszírozás megváltozik, a felújított ingatlanok és arénák fenntartása komoly nehézséget jelenthet az önkormányzatoknak és a kluboknak.
A tavalyi szezon sikere csitította a tulajdonosi szándékokat megkérdőjelező hangokat, de a megnövekedett számú külföldi játékos érkezése és a magyar játékosok távozása miatt szükségessé vált az okok elmagyarázása. Az eredeti szándék az volt, hogy a keret fele magyarokból álljon, de ez a jelenlegi magyar futballviszonyok között nem volt fenntartható. A klub olyan modellben gondolkodik, amelyben a játékos fejlődik, majd közös cél a továbblépés, amiért a klub pénzt kap.
A saját tehetségközpont státuszú utánpótlásból egyelőre nem sikerül megoldani a távozók minőségi pótlását. A tehetségek a kiemelt akadémiákon gyűlnek össze, és még a parkolópályára került játékosokat is nehéz megszerezni. Az MLSZ-ajánlások és a módszertani központ szabályai az akadémista játékpercekre felsrófolják az árakat és a béreket. Mérsékeltebb áron legfeljebb olyan magyar játékosok érhetők el, akik távol vannak az NB I szintjétől. Emiatt a klubnak még azt sem sikerül teljesítenie, hogy a partnercsapatnak, a Nagykanizsának ügyes magyar futballistákat adjon. Ezért engedték el a magyar és fiatalajánlás után begyűjthető összeget, amelyet az Open ZTE projektben komplex módon kívántak elmagyarázni.
A klub leírta, honnan milyen bevételei és kiadásai származnak, és leszögezte: a játékoseladásokból befolyó több millió eurót nem teszi zsebre senki, és nem viszi haza. A teljes összeget visszaforgatják a napi működésbe, béreket, számlákat és járulékokat fizetnek belőle, ennek ellenére jelenleg több százezer eurós mínuszt termelnek. A vezetés a jelenlegi tudása szerint ezt a modellt tartja működőképesnek a klub életben maradásához.
A szurkolókban természetesen felmerül, hogy tudnak-e azonosulni ezzel a helyzettel, mivel kevés a magyar és sok a külföldi játékos. Berta Csaba az FTC példájára reagálva elmondta, hogy irgalmatlan összegű befektetéssel – amelynek komoly hányadát állami forrás adta – bizonyos idő elteltével egy vállalkozás profitot termelhet játékoseladásból és jórészt a nemzetközi mérkőzések utáni bevételekből. Hozzátette: ha a rengeteg nem piaci dotációt leveszik, és tulajdonosi tőkével helyettesítik, akkor Magyarországon meg lehet-e csinálni mindezt, és rendelkezésre áll-e ehhez az üzleti, fogyasztói és egyéb környezet.
