Három élőhely verseng a 2027-es év élőhelye címért
Ártéri erdő, gyümölcsös vagy sziklagyep – három különleges hazai élőhely közül lehet választani a 2027-es év élőhelye szavazáson. A természetkedvelők november 3-án délig adhatják le voksukat arra, melyik élőhely kerüljön a következő évben a figyelem középpontjába.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Élőhelyvédelmi Szakosztálya azért indította útjára az év élőhelye programot, hogy évről évre ráirányítsa a figyelmet egy-egy értékes hazai élőhelytípusra, annak szépségeire és védelmének fontosságára. Az első szavazáson a fáslegelők nyertek, így 2026-ban ismeretterjesztő programok, cikkek és rádióinterjúk mutatják be ezt a hagyományos tájhasználathoz kötődő élőhelyet.
Ártéri erdők – folyóink különleges élővilága
A folyók mentén húzódó ártéri erdők egykor jóval nagyobb területeket borítottak hazánkban, mint napjainkban. A folyószabályozások, a gátépítések és az emberi beavatkozások jelentősen átalakították ezeket a természetes élőhelyeket. A folyók közvetlen közelében elsősorban fűz- és nyárfákból álló puhafás ligeterdők maradtak fenn, míg a magasabban fekvő területeken egykor elterjedt tölgy-, kőris- és szilfajok alkotta keményfás ligeterdők még nagyobb mértékben visszaszorultak.
Ártéri erdőkkel ma is találkozhatunk többek között a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök, a Maros és a Rába mentén, a domb- és hegyvidéki patakok partján pedig égeresek gazdagítják a tájat. Ezek az erdők számos növény- és állatfajnak nyújtanak otthont, és a víz megtartásában, valamint a folyók menti ökológiai egyensúly fenntartásában is fontos szerepet játszanak. Győzelem esetén az egyesület vezetett túrákkal és ismeretterjesztő programokkal mutatná be értékeiket, kiemelt figyelmet kapna a természetes vízmegtartás, a hagyományos fokgazdálkodás, az inváziós növényfajok visszaszorítása és az őshonos erdők helyreállítása.
Gyümölcsösök – ahol a termőfák között pezseg az élet
Egy hagyományos gyümölcsös sokkal több, mint almát, körtét, szilvát vagy diót termő fák együttese. A természetközeli kertek valóságos menedéket jelenthetnek a vadon élő növények és állatok számára: az öreg, odvas gyümölcsfák, a virágzó aljnövényzet és a változatos növénytársulások rengeteg élőlénynek biztosítanak táplálékot és búvóhelyet. Madarak, gyíkok, rovarok, kisebb emlősök és gombák sokasága találhat megfelelő életfeltételeket egy vegyszermentesen gondozott gyümölcsösben, amely így jóval változatosabb élővilágnak ad otthont, mint a mai, intenzív termesztésre kialakított ültetvények.
A hagyományos gyümölcsösök megőrzése azért is fontos, mert a régi alma-, körte-, szilva- és más gyümölcsfajták értékes genetikai örökséget képviselnek. Ezek között számos olyan fajta található, amely jól alkalmazkodott a helyi adottságokhoz, és termesztése kevesebb növényvédelmi beavatkozást igényelhet. Ha a gyümölcsösök győznek, a biológiai sokféleség bemutatása mellett a régi gyümölcsfajták megőrzésére is hangsúlyt helyeznének: oltással, szemzéssel kapcsolatos oktatási anyagok, valamint hagyományos fajtákkal foglalkozó faiskolák és gazdálkodók bemutatása is szerepel a tervek között.
Sziklagyepek – apró természeti csodák a hegyoldalakon
A magyar középhegységekre gondolva legtöbbünknek erdővel borított hegyoldalak jutnak eszébe, pedig a meredek lejtőkön, sziklás tisztásokon és napsütötte hegyoldalakon egészen más jellegű, különleges élőhelyek is kialakulhatnak. A sziklagyepeket vékony talajréteg és gyakran felszínre bukkanó kőzetek jellemzik, növényzetük összetételét nagymértékben befolyásolja az alapkőzet típusa, szerkezete és kémhatása. Bár első pillantásra kopárnak tűnhetnek, ezek a területek rendkívül változatos élővilágot rejthetnek: tavasszal és kora nyáron színes vadvirágok boríthatják a hegyoldalakat, amelyek között lepkék, méhek és más rovarok sokasága mozog.
A sziklagyepek ugyanakkor sérülékeny élőhelyek. A terepmotorozás, az illegális siklóernyőzés és a túlzott vadlétszám komoly károkat okozhat bennük, különösen problémás lehet a betelepített muflonok jelenléte, amelyek taposásukkal és táplálkozásukkal veszélyeztethetik az érzékeny növényzetet. Ha a sziklagyepek kerülnek ki győztesként, országszerte szervezett túrákon mutatnák meg, milyen gazdag természeti értékeket rejtenek ezek a látszólag kopár területek, a programok pedig a veszélyeztető tényezőkre és a megőrzés lehetőségeire is felhívnák a figyelmet.
November 3-ig lehet szavazni
A három jelölt egészen eltérő arcát mutatja a magyar tájnak, egy dolog azonban közös bennük: mindegyik értékes élőhely, amelynek megőrzése a természet sokfélesége szempontjából kiemelten fontos. A szavazás 2026. november 3-án déli 12 óráig tart. A legtöbb voksot szerző élőhely 2027-ben különleges figyelmet kap, és különféle programokon keresztül ismertetik meg értékeit az érdeklődőkkel. Már a 2027-es év rovarára is lehet szavazni.
