Magyar Péter bejelentette a 2027-es költségvetés főbb pontjait
Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben ismertette a 2027-es költségvetés részleteit. Az ágazati béremelésekre, adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, nyugdíjemelésre és az egészségügyi programra több mint 2100 milliárd forintot költenek, amit a kormány számításai szerint a NER pazarló működésének megvágásából finanszíroznak.
„Volt pénz, tisztelt Mészáros Lőrinc-frakció! Önök döntöttek úgy, hogy inkább ezt a pénzt ellopják. Mi ezt a pénzt egyszerűen visszaadjuk Magyarországnak, a magyar embereknek!” – üzente Magyar a Fidesz-frakciónak.
Adók és családi támogatások
2027-től 9 százalékra, egy számjegyűre csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. Mindenkinek 680 ezer forintos havi jövedelem alatt csökkenni fog az adója, amivel a kormány szerint két és félmillió embernek csökken az adója. Szigorítanak az anyák szja-mentességén: az adómentesség 1 millió forintig marad, e fölött személyi jövedelemadót kell fizetni, a 40 évnél idősebb, kétgyermekes anyákra pedig nem terjesztik ki.
Megduplázzák a családi pótlékot: egygyermekes család havonta 12.200, évente 146.140 forinttal kap többet, kétgyermekes család havi 26 ezer helyett 53.200 forintot, háromgyermekes család havonta 48 ezer, négygyermekes család havi 64 ezer forinttal kap többet. Ötven százalékkal emelik az otthonápolási díjat.
Nyugdíjak és bérek
Január 1-jétől 28.500 forintról 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat, sávosan emelik az alacsony nyugdíjakat. Megtartják a 13. havi nyugdíjat, a tizennegyedik első hetét is kifizetik, az 500 ezer forint alatti nyugdíjasok nyugdíjas SZÉP-kártyát kapnak. Átlagosan 21,5 százalékkal nő a nevelést és oktatást segítők nettó bére, 17,8 százalékkal a szociális ágazaté. Az egészségügyre 510 milliárd forinttal többet fordítanak, az önkormányzati támogatás 64 milliárd forinttal nő, a szolidaritási hozzájárulás 15 százalékkal csökken.
Új bevételek
Jön a milliárdosok vagyonadója, évi 200 milliárd forint bevételt várva. A társasági adó 9-ről 11 százalékra emelkedik, a kiskereskedelmi különadó 1–50 milliárd forint közötti adóalapra 0,45 százalékos kulcsot kap, egymilliárd alatt adómentes marad. Nagyobb hozzájárulást várnak az energiacégektől, bankoktól, biztosítóktól és kereskedelmi láncoktól. Emelkednek a dohány- és szeszesital-adók, a bányajáradék, a reklámadó 0-ról 3,75 százalékra nő, a második cégautótól megszűnik az adókedvezmény.
Otthonteremtés és fejlesztések
Az Otthon Start helyett Wekerle+ program indul 18 és 41 év közöttieknek: új lakásnál fix 3, használtnál fix 5 százalékos kamat, rendszeres megtakarítóknál az első öt évben a befizetések 10, a hatodik évtől 20 százalékát állja az állam. Az energetikai korszerűsítési hitel 6-ról 15 millió forintra nő, fix 3 százalékkal. A babaváró, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályai nem változnak, az árrésstopot kivezetik.
Vasútra és közlekedésre 331 milliárd forint uniós forrás jut: 35 új intercity-motorvonat és 41 új HÉV-szerelvény érkezik, tíz nagy állomás újul meg. Vízmegtartásra 221 milliárd forintot fordítanak mintegy 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna képességének javítására. A villamosenergia-hálózat fejlesztésére 868 milliárd forintot szánnak, 2030-ig 3 gigawatt energiatároló kapacitást hoznak létre, 57 ezer háztartás kap vissza nem térítendő támogatást saját tárolóra. A Ganz Ábrahám hitelprogram kerete 230 milliárdra nő, indul 100 milliárd forintos közútfejlesztési program, épül a mohácsi Duna-híd. A sport-tao helyett 150 milliárd forint közvetlen támogatást terveznek, a biztonsági tartalék 300 milliárd forint, a GDP-arányos hiánycél 4,9 százalék.
