Pásztorünnep Hortobágyon: behajtották a legelőkről a jószágokat
A Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnepen a pásztorok és jószágaik – magyar racka juhok, nóniusz lovak, bivaly- és szürkemarha-fogatok – vonultak végig a pusztai legelőkről a téli szálláshely felé, ahogy tették azt évszázadok óta.
A hortobágyi Kilenclyukú híd lábánál október 24-én tartott rendezvény a pásztorok gazdasági évének fontos eseményét ünnepelte. A Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep, Kézműves Vásár és Darufesztivál az évek során több ezer látogatót vonzó egész napos eseménnyé nőtte ki magát, amelyet a Hortobágyi Nonprofit Kft., a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és Hortobágy Község Önkormányzata közösen szervezett.
Hortobágyon a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek.
Dömötör napja október 26-án van, melyhez számos népszokás kapcsolódik. Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek ilyenkor. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ekkor. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak.
A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak.
Időt is jósoltak ezen a napon: a megfigyelések szerint a Dömötör-napi hideg szél a kemény tél előjele. Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.
