Német és holland nyugdíjasok költöznek a magyar falvakba
Egyre több külföldi nyugdíjas választja új otthonául Magyarországot: míg 2011-ben mintegy 22 ezer, 2022-ben már 38 ezer 60 év feletti külföldi állampolgár élt az országban. A Magyar Kutatási Hálózat és az ELTE kutatói közösen vizsgálták, mi vonzza a külföldi időseket az elnéptelenedéssel küzdő magyar településekre, és milyen hatással van érkezésük a helyi közösségekre.
Németországból és más nyugat-európai államokból leginkább a Balaton környékére, Somogy és Zala megyébe érkeznek nyugdíjasok, az Ukrajnából érkező idősek pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ menti falvaiban telepednek le.
A kutatási eredmények szerint a költözés mögött több, gyakran egymással összefonódó tényező áll. A Nyugat-Európából érkező idősek többsége elégedetlen volt hazája politikai légkörével, a koronavírus-járványra adott válaszlépésekkel vagy a bevándorlás kezelésével, és attól is tartottak, hogy romlani fog anyagi és társadalmi helyzetük. Magyarországon ezzel szemben nyugodt légkörről, jó közbiztonságról és összetartó közösségről számoltak be. Elmondásuk szerint itt nem kell bezárni a kaput, este is biztonságosan lehet sétálni, és az emberek köszönnek egymásnak. Az egyik holland beköltöző úgy fogalmazott, Magyarország olyan, mint Hollandia a hatvanas években.
A kárpátaljai magyarokat elsősorban a háború, a romló megélhetési körülmények és a kisebbségi jogok szűkülése ösztönözte költözésre. Egyes családok már 2014-ben, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetén házat vásároltak a határ magyar oldalán. Ezekre eleinte leginkább másodlagos otthonként, egyfajta „B tervként” tekintettek, a koronavírus-járvány és a 2022-es orosz invázió után azonban végleg Magyarországra költöztek. Sokan azóta is rendszeresen, akár naponta visszajárnak Ukrajnába, számukra a költözés nem a korábbi otthonukkal való szakítást, hanem az életük határon túli kiterjesztését jelenti.
Fontos szempont számukra az is, hogy Magyarországon akár háromszor-négyszer magasabb nyugdíjat kaphatnak, mint Ukrajnában, amelyből gyakran az egész Kárpátalján maradt családot támogatni tudják.
A kutatás rávilágított arra, hogy a keletről és nyugatról érkezők is kihasználják a származási és a célország közötti gazdasági különbségeket: a nyugat-európaiak a költözéssel a kiadásaikat csökkentik, a kárpátaljaiak a jövedelmüket növelik. A bevándorlás hátterében azonban eltérő tényezők állnak. Míg a nyugati nyugdíjasok többnyire egyénileg döntenek úgy, hogy új életet kezdenek egy másik országban, a kárpátaljaiaknál a költözés sokszor egy átfogóbb családi stratégia része, amelyben több generáció megélhetését igyekeznek összehangolni, és biztonságos körülményeket teremteni az egész család számára.
