Ókovács Szilveszter a Diótörő jegyárairól: Nem látom az érvet, mitől kellene olcsónak lennie
A Magyar Állami Operaház vezetője közösségi oldalán reagált a Diótörő magas jegyárait érő kritikákra, részletezve az intézmény költségeit és az olcsóbb jegyekhez szükséges elméleti alternatívákat.
Ókovács Szilveszter szerdai Facebook-bejegyzésében egy olyan felvetésre válaszolt, amely szerint a Magyar Állami Operaház üzletpolitikája miatt a szegényebb rétegek és az alsóközéposztály kiszorul a Diótörő előadásairól. A főigazgató posztjában kifejtette, hogy a dinamikus árazás bevett forma a színházaknál, és ezzel a bevétellel tudják kifizetni a több mint ezer fős intézmény működését, a „horribilis” rezsit és a gyártási költségeket.
A posztban az Opera pénzügyi forrásait is számba vette, ezek posztja alapján a következők: állami támogatás, amely 2025-ben 19 milliárd forintot tett ki, idén pedig 17 milliárdot folyósított; saját bevétel, amely a jegyekből, bérletekből, épülettúrákból és rendezvényekből adódik össze, és akár a 9 milliárd forintot is elérheti; valamint mecenatúra, amely szinte „láthatatlan”, 150 millió forint alatti összeg. Utóbbiról megjegyezte: amíg volt TAO, ennek értéke 15-szörös volt.
Ókovács szerint a világ egyik legjobb balett társulata a legszebb palotában adja elő ezt a rendkívül bonyolult művet, amelyben alkalmanként 300-an dolgoznak. Mindezt pedig adventben, karácsonykor, szilveszterkor és újévben, hétvégén is, naponta kétszer is – írta, hozzáfűzve: ezért nem látja az érvet, mitől kellene olcsónak lennie a földszinti helyeknek vagy a páholyoknak.
Hozzátette, jelenleg még a legfrekventáltabb napokra is kapható 28 ezer forintos jegy, és a harmadik emeleten százával akadnak kedvező áron elérhető helyek, az előadások előtt megnyíló támaszkodójegyek pedig 3600 forintba kerülnek.
A bejegyzésben három elméleti lehetőséget is felvázolt a sokkal olcsóbb jegyárakra: dupla ekkora állami támogatásból megfelezhetőek lennének az árak; egy új, kétezer fős színházban szintén feleekkora jegyárral tudnának működni; a harmadik lehetőség pedig a kompromisszumos előadás lenne, gyermektáncosok és színpompa nélkül, felvételről szóló zenével.
A bejegyzés végén Ókovács kiemelte: „A Diótörő a magyar színházi élet nyilvánvaló csúcselőadása, amelyre ma már több mint 50 ezer néző kíváncsi Budapesten, ahol Diótörő-kultuszt sikerült kialakítanunk.” Hozzáfűzte: „Én a minőség pártján állok, és a jó előre megvásárolt Diótörő-jegyekén. A társulatomnak pedig azt kell mindig tudatosítania, hogy Önök közül sokan ezt a prémium élményt, ezt az artisztikus luxust ajándékozzák karácsonyra, mi tehát maga az értékes és szívből adott karácsonyi ajándék vagyunk” – írta a posztban az intézmény vezetője.
