A K. Endre-ügy: Megtorpanás a nyomozásban
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lassan már egy éve küszködik a K. Endre körüli ügy felderítésével, miközben a közvélemény és az áldozatok csak a tehetetlenség árnyékát látják. Tavaly március óta folyik a nyomozás egy televíziós riport alapján, amelyben K. Endre – a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese – egy áldozatot próbált hamis tanúzásra rávenni. Az eset rejtett kamerás felvétele kibogozhatatlan drámát tárt a nyilvánosság elé, de a hatóságok úgy tűnik, továbbra is a sötétben tapogatóznak. Eddig ugyanis nem került sor egyetlen gyanúsított kihallgatására sem.
Kálmán Olga kérdései az igazságért
Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció képviselője többször is írásbeli kérdésekkel kereste Polt Péter legfőbb ügyészt az ügy fejleményeiről. Ezek az érdeklődések próbálták felderíteni, miért nincs előrelépés, és hogyan lehetséges, hogy ilyen nyilvánvaló bűnügyben sem történik értelmes intézkedés. Az állítások szerint K. Endre már évekkel korábban megkörnyékezte áldozatát azzal a céllal, hogy vallomását módosítsa, de sem az áldozatok védelme, sem a felelősök elszámoltatása nem haladt előre. Polt válasza egyszerűen az: a nyomozás még mindig felderítési szakaszban van.
A kérdőjelek gyűlnek: Ki a felelős a késlekedésért?
A felhördülés érthető, hiszen az elmúlt egy év alatt egyértelműen kiderült, hogy csakis K. Endre tűnik gyanúsítottnak az ügyben. Vajon miért nincs vádemelés? Az ügyészség négy alkalommal volt kénytelen intézkedni a nyomozás jogszerűsége ügyében, mégsem történt számottevő előrelépés. A rejtett kamerás felvételek birtokában a közvélemény kérdése jogos: miért nem hallgatták ki eddig? És ha nem gyanúsították meg, mi akadályozta meg a hatóságokat ennek megtételében?
Egy megosztó ügy nyomában
K. Endrét egyébként már korábban kényszerítés miatt ítélték el, azonban ez nem akadályozta meg a mostani ügy előtti manipulatív próbálkozásaiban. Az áldozatok késedelmes védelme az igazságszolgáltatás terén folytatott rendszerszintű hibákat is mutathat – de egyértelműek a felelősségi hiányosságok. Polt Péter állítása szerint nem volt panasz benyújtva K. Endre részéről, aki egykor ártatlanságát hangoztatta, de ezek az érvek sem adnak választ az ügy kérdéseire.
Egy mélyen gyökerező kegyelmi botrány tökéletes viharja
A K. Endre-ügy nem áll egyedül: a múlt eseményei láncolatként kapcsolódnak Novák Katalin és Varga Judit neveihez a sok vitát keltő kegyelmi botrány kapcsán. Az elnöki tanácsadók neve szorosan összefonódott a botránnyal, amely tovább növeli a bizalomvesztést az igazságszolgáltatási rendszerrel szemben. Gundel Takács Gábor is ezt az ügyet nevezte az egyik legnagyobb csalódásának, és sokan mások számára is ez a bizalom megingásának szimbóluma lett.
Kérdéses jövő
Ahogy a nyomozás folytatódik, egyre inkább kérdésessé válik, hogy a K. Endréről szóló ügy valaha eléri-e teljes lezárását, és hogy az áldozatok remélhetnek-e tényleges igazságszolgáltatást. Az eddigi fejlemények alig mutatják a válaszadás vagy az átláthatóság szándékát. A történet tovább sodródik, és vele együtt a közvélemény is, amely egyre inkább úgy érzi, hogy az igazság nem az ő oldalukon áll.
Forrás: 24.hu/belfold/2025/04/07/meg-mindig-felderitesi-szakban-a-k-endrerol-keszult-felvetelek-ugye/
