Kezdőlap Vegyes Ritka ezüstkincs került elő Szombathelyen a föld alól

Ritka ezüstkincs került elő Szombathelyen a föld alól

által Tamas
Ritka ezüstkincs került elő Szombathelyen a föld alól

Ezüstkincsre bukkantak Szombathelyen a föld alatt

Különleges régészeti leletek kerültek elő egy szombathelyi építkezésen: több mint kétezer éves kelta ezüstkincs, római kori kutyalábnyomos téglatöredék és hétezer éves kőeszköz is rejtőzött a föld alatt. A feltárások során több ezer régészeti emlék került elő.

Egy új villamosenergia-állomás építése előtti régészeti kutatás során bukkantak a leletekre az E.ON szombathelyi beruházásának helyszínén. A terület már az őskorban is lakott volt, az évszázadok során több település, műhely és gazdaság működött itt.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei 2023 és 2025 között dolgoztak a helyszínen, közel négyszáz régészeti emléket és több ezer tárgyat tártak fel.

A legnagyobb szenzációt egy több mint kétszáz darabból álló, összesen két kilogrammot meghaladó ezüst éremkincs jelentette. A kelta pénzek mindössze 30-40 centiméter mélyen voltak a földben. A Krisztus előtti 2. század végéről, illetve az 1. század elejéről származó, úgynevezett velemi típusú tetradrachmákat egy gödörbe rejtették, egy részüket pedig egy kisebb edényben helyezték el.

A mezőgazdasági művelés az idők során megbolygatta a leletegyüttest, így a régészek először csak néhány érmére bukkantak. Fémkeresős szakemberek közreműködésével sikerült feltárniuk a kincs központi részét is. Az érmék eredeti elrejtésének oka még nem ismert. Elképzelhető, hogy az egykori tulajdonosok egy veszélyes időszakban próbálták biztonságba helyezni vagyonukat, de az is felmerült, hogy a pénzeket áldozati ajándékként ajánlották fel az isteneknek.

A lelet különleges értékét az adja, hogy a régészek az érmék mellett azok pontos helyzetét és megtalálásuk körülményeit is dokumentálhatták.

A feltárás során más korszakok emlékei is előkerültek. Az egyik legrégebbi tárgy egy hétezer éves, csiszolt kőből készült, apró vésőbalta, amelyet feltehetően famegmunkáláshoz, erdőirtáshoz vagy építkezéshez használtak. A kora vaskorból egy pávaszemmintás üveggyöngy került elő, amely egykor ékszert díszíthetett. Ugyanebből az időszakból olyan edényeket is találtak, amelyeket étellel és itallal helyeztek az elhunytak mellé, a túlvilági útra szánt útravalóként.

A kelta korból egy földbe mélyített épületben talált kézimalom két épségben megmaradt kövére, a római időkből pedig egy egykori villagazdaság nyomaira sikerült bukkanni. Bár az épületeket az évszázadok során lebontották, építőanyagukat pedig széthordták, a régészeknek részben sikerült rekonstruálniuk a központi épület alaprajzát. A feltárt épületrész körülbelül 300 négyzetméteres lehetett.

Innen származik az egyik legszokatlanabb lelet is: egy téglatöredék, amelyen jól kivehető egy kutya mancsának lenyomata. A téglát feltehetően a római épület padlófűtési rendszerének kialakításakor használták. A lenyomat egy olyan pillanatot őriz meg az ókorból, amikor egy állat még a kiégetés előtt rálépett az építőanyagra.

A különleges ezüstérméket és a többi régészeti emléket a közeljövőben a szombathelyi Savaria Múzeum időszaki kiállításán láthatjuk.

Ezt is kedvelheted