Kezdőlap Egészség A hazai népbetegség a nemdohányzókat is sújtja

A hazai népbetegség a nemdohányzókat is sújtja

által Tamas
A hazai népbetegség a nemdohányzókat is sújtja

Sokan csak a dohányosok betegségének hiszik, pedig százezreket érint a csendes népbetegség

A krónikus obstruktív tüdőbetegséget, közismert nevén COPD-t sokan tévesen kizárólag az erős dohányosok betegségének tartják, és úgy vélik, egy egyszerű tüdőszűrés úgyis kimutatja, ha baj van. A szakemberek szerint azonban a betegség Magyarországon százezreket érinthet, és akár több mint egy évtizedig is lappanghat tünetek nélkül.

A COPD-t az esetek döntő többségében, mintegy 80 százalékában a dohányzás okozza, de a fennmaradó húsz százalékban más tényezők is állhatnak a háttérben. Magyarország földrajzi szempontból katlannak számít: a Kárpátok körbeveszik az országot, ezért a szálló por megragad, és nem fúj annyira a szél, mint például a mediterrán vidékeken. Emiatt a por nagyobb eséllyel kerül be és marad bent a tüdőben. Ugyanarról a részecskenagyságról van szó, mint ami a dohányfüsttel is a szervezetbe jut, ide tartozik például a szénpor, a különböző gázok vagy az égési termékek.

A betegség nem csak a dohányosokat érinti, a szakorvosok bőven találkoznak nem dohányos COPD-s betegekkel is, hasonlóan a nem dohányzó tüdőrákos esetekhez, amelyek aránya nagyjából 20–30 százalék. A COPD életveszélyes betegség, amelynek két fő típusa van: az úgynevezett exacerbátor és a nem exacerbátor fenotípus. Az exacerbátor a veszélyesebb, a betegek mintegy 30 százalékát érinti, és gyakran halálos végkimenetelű. Az ilyen betegek súlyos tüdőrohamokkal küzdenek, túlélési esélyeik pedig az áttétes tüdőrákban szenvedők túlélési esélyeihez hasonlíthatók. A két típus át is alakulhat egymásba, sőt vegyes forma is kialakulhat, és előfordulhat, hogy valakinek tíz évig semmilyen tünete nem jelentkezik, majd hirtelen többször is kórházba kerül.

Az exacerbátor típusnál jellemzőek a hirtelen fellépő tüdőrohamok, ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, és a beteg sürgősségi osztályra kerül. Az elmúlt évben ez rendkívüli módon leterhelte a tüdőgyógyászati fekvőbeteg-ellátást, amiben szerepet játszott az is, hogy sok volt a vírusos és bakteriális fertőzés, amelyek drasztikusan ronthatnak a COPD-s betegek állapotán.

A betegség egyik legveszélyesebb jellegzetessége, hogy körülbelül a tüdő 50 százalékos funkcióvesztéséig teljesen tünetmentes. Csak ezután jelentkezik a fulladás, a köhögés, a nehézlégzés, a mellkasi nyomás és a köpetürítés. Ma már nagyon jó gyógyszerek állnak rendelkezésre Magyarországon is, kiemelt támogatással: az úgynevezett tripla inhalációs kezelések háromfajta hatóanyagot tartalmaznak, és bizonyítottan csökkentik a halálozást. Aki ennek ellenére kórházba kerül, vagy akut állapotromlást tapasztal, annál biológiai terápia alkalmazható, amely valóban életmentő lehet, finanszírozása azonban idehaza még nem megoldott. Fontos hangsúlyozni, hogy gyógyíthatatlan betegségről van szó, de megfelelő kezeléssel nagyon jól karbantartható.

A hagyományos tüdőszűrés a COPD-t nem mutatja ki, ehhez tüdőgyógyászati szakvizsgálat, speciális légzésfunkció-vizsgálat és szakorvosi vélemény szükséges, különösen azért, mert a betegségnek nagyon sok különböző fenotípusa létezik. A hivatalos statisztikák 2024-ben 181 ezer regisztrált betegről szóltak idehaza, a valós érintettek számát azonban 300–400 ezerre becsülik. Nem mindenki küzd a súlyosabb típussal, nagyjából 30 százalékuk érintett az exacerbátor fenotípusban. A betegek nagy része egyszerű inhalációs kezeléssel jól karbantartható, de körülbelül 40–50 ezer olyan súlyos állapotú ember lehet az országban, akinek biológiai terápiára lenne szüksége.

A hivatalos adatok és a valóság közötti szakadék oka a lappangó lefolyás: az első tizenöt évben jellemzően semmilyen figyelmeztető jele nincs a betegségnek, az emberek pedig akkor fordulnak orvoshoz, amikor már a tüdőfunkciójuk felét elvesztették. A COPD így valódi csendes népbetegségnek számít: a magas vérnyomáson kívül nincs is nagyon olyan betegség, amely ennyire gyakori lenne. Nemcsak a dohányzás miatt jelent komoly népegészségügyi problémát, hanem az ország földrajzi adottságai miatt is. A figyelemfelhívás érdekében már korábban is tartottak COPD-világnapot.

A hazai betegek esélyeinek érdemi javításához a legfontosabb lépés az lenne, hogy az exacerbátor típusnál is államilag finanszírozott legyen a biológiai terápia. Az orrpolipózis vagy az atópiás dermatitisz esetében például már megvan ennek a kezelésnek a támogatottsága, itt is óriási szükség lenne rá.

Ezt is kedvelheted