Egyház és felelősség: súlyos kérdések Erdő Péter körül
A nemzetközi áldozatvédő szervezetek nem hagyják annyiban: március végén hivatalosan is bejelentést tettek a Vatikánnál, hogy olyan személyek pápává választását akadályozzák meg, akiknek a múltja gyermekeket érintő szexuális visszaélések eltitkolásával terhelt. Ebben a körben említik Erdő Péter magyar bíborost is, aki egy elhíresült ügy kapcsán került a figyelem központjába.
Pető Attila esete dermesztő példája annak, amikor egy áldozat hiába kér segítséget. A rendőrség által is megalapozottnak talált zaklatási vádakat figyelmen kívül hagyták. Az elkövetőt csak évek múlva távolították el a papi hivatásból, miután további áldozatokat hagyott maga után. Erdő Péterről, aki bíborosként kulcsszereplő volt a történtek során, és helyetteséről, Udvardy Györgyről azt állítják, hogy tudtak az ügyről, ám nem tettek semmit.
Az áldozatvédelem és a Vatikán vizsgálata
A beadvány szerint nem csak Erdőt érheti vizsgálat, ugyanis hat további bíborost is hasonló vádak terhelnek. A dokumentum egyértelműen kimondja: ezek az egyházi vezetők a zaklatások eltitkolásával az igazságszolgáltatás akadályozásában vettek részt, így magatartásuk az egyházi hatalommal való visszaélésnek minősíthető. Mindez azért is különösen sürgető, mert belőlük választhatják ki Ferenc pápa utódját.
Az említett hat bíboros között ott szerepel Erdő Péter mellett az ír Kevin Farrell, az argentin Victor Manuel Fernandez, a máltai Mario Grech, az amerikai Robert Francis Prevost és a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle. Erdő és Tagle esélyessége különös figyelmet kapott a Conclave Watch nevű adatbázis bevezetése óta, amely célként tűzte ki, hogy átláthatóságot biztosítson a pápajelöltek múltját illetően.
A Vatikán reformjai és a Vos estis lux mundi
A 2019-ben életbe lépett pápai rendelet, amely a Vos estis lux mundi nevet viseli, alapvető szabályokat rögzít az egyházi visszaélések kezelésére. Az előírások szerint felelősségre kell vonni az egyházi elöljárókat is, akik tudatosan eltitkolták vagy akadályozták az ilyen ügyek kivizsgálását. Erdő Péter kapcsán a kritikusok úgy vélik, hogy ezek az előírások nemcsak megerősítik az elvárást, hanem az ő felelősségét is egyértelművé teszik.
Az egyházi válaszkísérletek és a közvélemény
Erdő Péter ellen felhozott vádakra kormányközeli sajtóorgánumok azonnal reagáltak. Az Origo például teljesen alaptalannak nevezte a beadvány állításait, és rámutatott, hogy a bíborost rágalmazás miatt jogi úton is védték. Emellett a Magyar Helsinki Bizottságot – mely kisebb támogatással részt vett az áldozatok képviseletében – a Soros-hálózat részeként emlegették, hogy hiteltelenítsék őket.
Mindeközben nemzetközi áldozatvédő szervezetek világos célkitűzéssel fordultak a nyilvánossághoz: az igazság feltárását szeretnék elérni, hogy a következő pápaválasztás során ne juthasson kulcsszerephez senki, aki a múltban vádló körülmények között került reflektorfénybe. A tét óriási: a Vatikán jövőbeni vezetésének erkölcsi hitelessége forog kockán.
