Kezdőlap Fenntarthatóság Ha valakit úgy mutatunk be, hogy az ürülékét és a vizeletét gyűjti.

Ha valakit úgy mutatunk be, hogy az ürülékét és a vizeletét gyűjti.

által Tamas

Imre Erika és az extrém takarítás világa

Imre Erika neve mára olyan fogalommá vált, amelyben egyszerre keveredik a szociális érzékenység és a fizikai kihívásokat nem ismerő munkamorál. Az extrém takarítóként ismert szakember olyan otthonokba lép be, ahová már senki más nem merészkedne. Ő viszont, bolhacsípések és túlzsúfolt terek közepette is elszántan segít. Lakások, ahol fekália, szemét, mérhetetlen mocsok uralja a teret – ezek Erika mindennapjai.

Minden egy januárban megjelent cikk után vett új lendületet. Ekkor özönlöttek hozzá a kétségbeesett hívások: családsegítő központok, önkormányzatok, szociális szervezetek és magánszemélyek kérték segítségét. Mindegyik történet más, de a probléma ugyanaz: emberi sorsok, amelyek szinte végleg megfeneklettek. Az ő hatáskörébe kerülnek azok az ügyek, amelyeket már senki sem vállal el, gyakran a négy fal rejtette pokol mélyéből.

Történetek, amelyeket mások elől zárva tartanak

Képzeljük el azt a helyet, ahol 27 macska zsúfolódott össze egy 36 négyzetméteres lakásban. Erika csapata itt is helyt állt, miközben mumifikálódott macskatetemeket szedtek ki a szemét alól. Szenvedélye nem pusztán a takarításról szól, hanem arról is, hogy segítsen azoknak, akik elvesztették kontrolljukat az életük fölött. Alkoholisták, gyógyszerfüggők, halmozók, demensek – azok, akik a társadalom elfelejtett zugaiban próbálnak még létezni.

A társadalom e rejtett bugyrait Sós Ágnes dokumentumfilmes is megismerni kívánta. A Balázs Béla-díjas rendező, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál alapító igazgatója Erika történetében látta meg azt az erőt, amely képes tanító erejű filmre inspirálni. Egy pitchfórumon Erika mesélt a munkájáról, és több játékfilmes után Sós Ágnes volt az, aki felismerte ebben az emberi történetek mély társadalmi jelentőségét.

Dokumentumfilm, ami egy emberi világot tár fel

„Ha valakit úgy mutatunk be, hogy az ürülékét és vizeletét gyűjti, az szenzáció. Mi nem ezt akarjuk” – fogalmazta meg filmtervének lényegét Sós Ágnes. Erika munkájának bemutatása azonban nem csupán a szenzációs elemekről szól. A film célja az emberi sorsok olyan rétegét feltárni, amelyet a többség soha nem lát. Lakók, akik tárgyaik rabságában fulladoznak; otthonok, ahol a létezés alapjai sem adottak – mindez a társadalom szőnyeg alá söpört valósága.

Sós Ágnes nem csupán a főhőst látja Erikában, hanem azt a kaput is, amelyen keresztül a nézők betekinthetnek ebbe a látszólag távoli, mégis nagyon is valóságos világba. A rendező szándéka szerint Erika története és munkája olyan perspektívát nyújt, amely a lehetetlenből is megoldást varázsol.

Egy hivatás, amely túlmutat önmagán

Erika nem csupán takarít. Ő a remény szikráját gyújtja meg olyan helyeken, ahol már rég kialudt minden fény. Az extrém takarítás nemcsak egy szakma: egy misszió, amely az emberi méltóság helyreállításáért harcol. Egy dokumentumfilm csak felerősítheti ezt az üzenetet, és bepillantást nyújthat abba, hogy milyen pusztításokat hagyhat maga után az elmagányosodás, a betegség vagy a kontroll elvesztése.

Forrás: 24.hu/belfold/2025/05/01/imre-erika-extrem-takarito-sos-agnes/

Ezt is kedvelheted