A Kúria Döntése a Devizahitelesek Ügyében
Múlt pénteken a Kúria jogegységi határozatot hozott a devizahiteles szerződések ügyében, amelyet az Európai Unió Bíróságának (EUB) korábbi döntése alapján tett. A határozat célja az egységes bírói gyakorlat biztosítása, ami minden bíróságra kötelező érvényű.
A Döntés Főbb Megállapításai
A Kúria egyértelművé tette, hogy ha a deviza alapú kölcsönszerződés árfolyamkockázata körüli tájékoztatás tisztességtelen, akkor a szerződés teljes érvénytelennek nyilvánítható. Ezen okból pedig az adósoknak visszajár minden pénz, amit a kölcsönösszegeken túl a bank számára fizettek. A késedelmi kamat is jogosan követelhető, ha az adós ezt a bankjától kérte.
Ellentmondások a Kúria és az EUB Döntései Között
Érdekes ellentmondás, hogy míg az EUB megtiltotta a devizahiteles szerződések utólagos módosítását, a Kúria nem foglalkozott a minden szerződést érintő árfolyamrés tisztességtelenségével. Pedig a kormány által bevezetett módosítások az árfolyamrés tekintetében nyomós okkal vitathatók.
Az Árfolyamrés Fogalma
Az árfolyamrés a vételi és eladási árfolyam közötti különbséget jelenti. Devizahiteles esetekben a kölcsön folyósítása szinte mindig alacsonyabb vételi áron, míg a törlesztés magasabb eladási áron történik, ami a bankok számára kedvező feltételeket biztosít. Ezt a gyakorlatot a bíróságok korábban tisztességtelennek nyilvánították.
A Kártérítés Kérdése
Bár a Kúria döntése fontos precedenst teremtett, a kártérítés kérdését elhanyagolták. Az EUB konkrétan említette a kártérítési felelősséget, amelyet a Kúria nem kezelt. Ez ahhoz vezethet, hogy a bírósági döntések következtében sok adós szenvedett kárt, és a korábbi döntésekkel kapcsolatos perújítások lehetősége szintén nem merült fel.
Reakció az OTP-től
Az OTP Bank a Kúria döntése nyomán közölte, hogy annak ítélete nem terjed ki általánosan valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre. Ez azért fontos, mert a bank álláspontja szerint a saját szerződéseik az árfolyamkockázat bemutatásával teljes mértékben összhangban állnak az uniós és hazai jogszabályokkal.
Összegzés
A Kúria jogegységi határozata jelentős lépés lehet a devizahitelesek számára, ugyanakkor a döntés körüli ellentmondások és a kártérítés kérdése komoly aggályokat vetnek fel a jogi rendszeren belül. Az ügyvéd véleménye szerint a Kúria még nem művelte ki magát a múltbeli ítélkezési gyakorlat hibáinak helyreállításában.
