Vucic Megfenyegette Koszovót: Az Ibar Folyó Elterelésének Kilátása
A legújabb fejlemények szerint Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke, egy vitatott kijelentést tett, miszerint az ország megfontolhatja az Ibar folyó medrének megváltoztatását. Ezt az átlátható intézkedést a pristinai hatóságok által a koszovói szerbekkel szemben tanúsított, állítása szerint hátrányos bánásmódra reagálva javasolta. A bejelentés meglehetősen aggasztó, különösen figyelembe véve, hogy az Ibar a koszovói szerbek életében kulcsfontosságú vízforrásnak számít.
A szerb elnök már szakértőket is felkért a folyó medrének lehetséges változtatásainak feltérképezésére. Olyan időpontban történik mindez, amikor Koszovó északi területein az Ujman-tó közelében tizenhét szerb tulajdonú épület bontását végrehajtották, ami nyilvánvalóan fokozta a feszültséget a két ország között.
Az Ibar folyó rendkívül fontos szerepet játszik Koszovó vízellátásában, hiszen a helyi vízerőmű termeli az áramot, amely alapvető jelentőséggel bír a koszovói villamosenergia-ellátás terén. Ráadásul az Ibar-Lepenac vízrendszer a lakosság vízellátását is biztosítja. Koszovói szerb politikusok azonban kétségbe vonták Vucic kijelentését, mondván, hogy az elsősorban belpolitikai célokat szolgál, és az elkövetkező választásokra való felkészülés része lehet.
Rada Trajkovic, a Koszovói Szerbek Európai Mozgalmának elnöke hangsúlyozta, hogy az ENSZ az emberi jogok között ismeri el a vízhez való hozzáférést. A folyó elterelése nemcsak Koszovó szerb közösségét érintené, de szoros összefüggésben állna azzal is, hogy az eljárások során a helyi lakosság jogait tiszteletben kellene tartani.
Az Ibar elterelésének felvetése merész lépés, amelyre Vucic úgy reagált, mintha határozott intézkedéseket hozna a koszovói szerbek helyzetének javítása érdekében, annak ellenére, hogy korábban már számos hasonló ígéret nem valósult meg. A koszovói szerb politikai vezetők figyelmeztetnek, hogy a további lépések csak súlyosbíthatják a koszovói helyzetet, ahol a szerb kisebbség már így is rendkívül nehéz körülmények között él.
Érdemes megemlíteni, hogy a bontási kampány, amely június 26-án indult, megközelítőleg nyolcvan épületet érint, és a Koszovóban élő szerbek számára óriási veszélyt jelent, mivel ezen épületek között sok olyan is van, amely az ő lakóhelyük. A nemzetközi közösség, beleértve az EU-t és az EBESZ-t, már figyelmeztette Koszovó hatóságait, hogy tartsák tiszteletben a tulajdonjogokat és a jogi eljárásokat.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád, azóta is elutasítja ezt az elismerést. A két ország között folytatott brüsszeli párbeszéd ellenére jelentős előrelépés még nem történt. Koszovóban mintegy százezer szerb él, ebből ötvenezer fő nagyobb csoportot alkot az északi területeken.
