Fájdalmas csípésű vérszívó támad a nógrádi erdőkben
A kullancsok mellett egy másik vérszívóval is találkozhatnak a kirándulók a hazai erdőkben. A kullancslégy apró, gyors és kitartó rovar, amely főként állatok vérével táplálkozik, de az embert is megcsípheti.
Egy túrázó egy rovarfelismerő csoportban osztotta meg annak az állatnak a fotóját, amellyel egy nógrádi erdei kirándulás során akadt dolga. A rovar fájdalmasan megcsípte, és a hozzászólások alapján hamar kiderült, hogy kullancslégyről van szó.
A kullancslégy a kétszárnyúak közé tartozik, mérete nagyjából 2 és 9 milliméter között változik. Lapított, erős testalkata miatt megkülönböztethető a megszokott legyektől. Magyarországon több faja is előfordul, köztük a ló-kullancslégy és a szarvas-kullancslégy.
Vérszívó életmódot folytatnak, elsősorban madarakon és emlősökön élősködnek. Szarvasokon, őzeken, lovakon és kutyákon is megtalálhatók, de az embert is megtámadhatják. A csípés fájdalmas lehet, a helyén pedig viszkető, piros duzzanat alakulhat ki, amely egyeseknél hosszabb ideig is megmarad. A kullancslégy bizonyos kórokozók hordozója is lehet, ezért a csípést érdemes figyelemmel kísérni.
Miért olyan nehéz leszedni?
A rovar egyik legbosszantóbb tulajdonsága, hogy rendkívül erősen kapaszkodik. Horgas lábaival a bőrbe, hajba vagy ruházatba is bele tud kapaszkodni, ezért egy egyszerű legyintés gyakran kevés az eltávolításához. Lapított teste miatt az ütést is meglepően jól bírhatja.
Ha a ruhán vagy a bőrön találjuk, érdemes óvatosan megfogni, majd alaposan eltávolítani és megsemmisíteni. A hajat és a ruházatot is célszerű átnézni, mert könnyen megbújik bennük.
A védekezésben a zárt ruházat sokat segíthet. Erdei kiránduláskor érdemes hosszú nadrágot és hosszú ujjú felsőt választani, a fejet pedig sapkával vagy kendővel védeni.
A kullancslégy elsősorban az állatok élősködője, ezért az emberrel való találkozása inkább kellemetlen meglepetés, mint rendszeres támadás. Aki azonban gyakran jár erdőben, annak a kullancsok mellett erre a vérszívóra is érdemes figyelnie.
