Az írógép kattogásától a modern irodáig: ma már az is számít, milyen környezetben dolgozunk
Volt idő, amikor egy iroda értékét főként az mutatta meg, hány asztal fér el benne, mennyire könnyű ellenőrizni a munkát, és elég közel van-e a főnök szobája. Ma már egészen más kérdések kerülnek elő: van-e természetes fény, lehet-e félrevonulni egy koncentrált feladathoz, hol tud két kolléga spontán leülni beszélgetni, milyen a levegő, és akad-e hely, ahol munka közben pár percre el lehet szakadni a monitortól.
Az iroda sokáig a hatékonyság gépe volt
A 20. század elejének nagy irodáiban a rend és az ellenőrizhetőség számított korszerűnek: hosszú sorokban álltak az asztalok, kattogtak az írógépek, a dolgozók pedig egyetlen nagy térben ültek. A Taylor-féle munkaszervezési elvek az irodák alaprajzán is nyomot hagytak. Később az ötvenes években Németországból indult a Bürolandschaft, vagyis az „irodatáj” gondolata, amely lazább elrendezéssel, növényekkel, íves térelválasztókkal és csoportos munkára alkalmas zónákkal próbálta emberibbé tenni a nyitott teret. A hatvanas években megjelentek a boxok is. Robert Propst Action Office rendszere eredetileg nagyobb önállóságot és személyes teret adott volna a dolgozóknak, később azonban a költséghatékony sűrítés szimbólumává vált.
A jó iroda a testünkre és az idegrendszerünkre is hat
A munkahely fizikai környezete jóval kevésbé semleges háttér, mint sokáig gondoltuk. A Journal of Environmental Psychology 2024-es kutatásában az irodában dolgozók magasabbnak értékelték a munkateljesítményüket. A vizsgálat szerint a hőmérséklet, a zaj, a bútorozás és az esztétika erősen összefüggött az észlelt teljesítménnyel, a szolgáltatások és a kültéri terek elérhetősége pedig a kapcsolódás és a fizikai aktivitás szempontjából bizonyult fontosnak. A Harvard T. H. Chan School of Public Health több országban vizsgált irodai dolgozókat, és azt találta, hogy a magasabb PM2,5-szint, illetve a gyengébb szellőzésre utaló magasabb szén-dioxid-koncentráció lassabb reakcióidővel és gyengébb kognitív teljesítménnyel járt együtt.
Mit tehet hozzá egy irodaház a mindennapi munkavégzéshez?
A modern iroda egyre inkább választási lehetőségeket próbál adni. Egy nap során ugyanannak az embernek szüksége lehet csendre, közös ötletelésre, négyszemközti beszélgetésre, online hívásra, ebédszünetre és néhány perc mozgásra. Ha minden tevékenység ugyanahhoz az asztalhoz kötődik, a tér kevéssé tud alkalmazkodni a munkához. Ehhez többféle munkatér kell: közösségi zóna, csendes rész és olyan helyiség, ahol zavartalanul lehet telefonálni vagy videóhívást tartani. A fény, a levegőminőség és az akusztika ugyanolyan figyelmet kap, mint a látványos enteriőr. A mozgás belefér a munkanapba: egy kerékpártároló, zuhanyzó, edzési lehetőség vagy egy sétára alkalmas zöld környezet sokkal többet érhet egy újabb dekorációs elemnél. A közösségi programok akkor adnak pluszt, ha valódi kapcsolódást teremtenek, a szolgáltatások pedig akkor válnak értékké, ha beleillenek a dolgozók valódi napirendjébe.
Az iroda jövője
Az iroda jövője valószínűleg nem egyetlen tökéletes alaprajz megtalálásáról szól. Inkább arról, hogy a tér képes-e követni azt, ahogyan ténylegesen dolgozunk: néha egyedül, néha együtt, időnként teljes csendben, máskor egy kávé mellett megszülető félmondatból építkezve. Az írógépes asztalsoroktól hosszú út vezetett idáig, és közben talán az változott a legtöbbet, hogy ma már maga a munkahely is része annak a kérdésnek, hogyan akarunk dolgozni és közben hogyan szeretnénk érezni magunkat.
