A Fényi-erdő tarvágása: hivatalos magyarázat és felelősségi kérdések
A Fényi-erdőben végzett tarvágás híre áprilisban robbant be a közvéleménybe, amikor kiderült, hogy az állami tulajdonú Nyírerdő Zrt. három hektár területet tarolt le. A WWF Magyarország és más civil szervezetek felháborodással reagáltak, mivel az érintett erdő az Alföld egyik legértékesebb természeti kincsének számít. A Nyírerdő Zrt. a kritikákra egy közleménnyel válaszolt, amelyben megpróbálták megindokolni a tarvágás szükségességét.
Érvek a tarvágás mellett
A kiadott közlemény legfontosabb pontjaiban a következőket emelte ki a Nyírerdő Zrt.:
1. Az érintett erdőrészlet egészségi állapota drasztikusan romlott az elmúlt évek aszályos időjárása következtében. Az állomány jelentős része „csúcsszáradt” állapotba került.
2. A 2024-es év kiemelkedő makktermése lehetőséget kínált arra, hogy az új erdő természetes csemeteképződéssel alakuljon ki.
3. Az állomány kora alapján egyébként is időszerű volt a fakitermelés és az erdő felújítása.
A Fényi-erdő státusza és a természetvédelem dilemmái
A kritikusok fő érve az volt, hogy a tarvágás értékes természetvédelmi területet érintett. A Nyírerdő Zrt. azonban közölte, hogy az érintett rész nem része a Fényi-erdő erdőrezervátumi területének, és bár a Natura 2000 hálózat része, nem élvez védett természetvédelmi státuszt. Ezzel gyakorlatilag a rezervátum kérdését marginális problémává szűkítették le, miközben a tágabb értelemben vett természetvédelmi szempontokat mellőzték.
Együttműködés vagy látszattevékenység?
A közlemény aláhúzta, hogy a fakitermelést a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve hajtották végre. Az igazgatóság képviselői jelen voltak a helyszínen, és a munkálatok végzését nem kifogásolták. A két szervezet közötti „együttműködés” hangsúlyozása azonban nem oszlatta el a gyanút, miszerint a természetvédelmi szempontok alárendelődtek gazdasági érdekeknek.
A közvélemény válasza és a civil szféra reakciói
A WWF Magyarország, amely először adott hírt a tarvágásról, élesen bírálta az eljárást. Állításaik szerint az erdő kipusztítása nemcsak a helyi biodiverzitást veszélyezteti, hanem hosszú távon az Alföld egyik különleges élőhelyének fennmaradását is. Ugyanakkor az érintett hatóságok és a Nyírerdő Zrt. között fennálló „előremutató munkakapcsolat” nem volt elegendő arra, hogy a közvéleményt meggyőzzék az eljárás legitimitásáról.
Kérdések és következmények
A Fényi-erdő története nemcsak három hektárnyi terület tarvágásáról szól, hanem a természetvédelem, a gazdasági érdekek és a jogszabályok közötti bonyolult viszonyról is. Bár a Nyírerdő Zrt. hivatalosan megindokolta az beavatkozást, a közvélemény és a civil szervezetek részéről továbbra is fennáll az a kérdés: meddig folytatható a természet kizsákmányolása az ökoszisztéma rovására?
Forrás: 24.hu/tudomany/2025/05/06/fenyi-erdo-tarvagas-nyirerdo-zrt-magyarazat/
