Kísérletek indultak a csicseriborsó hazai termesztésével az aszályos Alföldön
A mediterrán étrend egyik jellegzetes alapanyaga, a csicseriborsó iránt egyre nagyobb a kereslet Magyarországon, miközben a hazai ellátás jelenleg jelentős részben importra támaszkodik. A szárazabb körülményeket jól viselő növény termesztésével már az Alföldön is kísérleteznek, és a hazai feldolgozóiparban is lenne igény a megfelelő minőségű magyar termésre.
A külkereskedelmi statisztikák szerint 2025-ben 1666 tonna szárított csicseriborsó érkezett az országba, szemben az előző évi 1536 tonnával. A kivitel eközben egy év alatt 143 tonnáról 76 tonnára csökkent, vagyis a behozatal több mint hússzorosa volt a kivitelnek. A legnagyobb beszállító Franciaország volt 849 tonnával, míg Romániából 375, Törökországból pedig 151 tonna érkezett.
A hazai termesztés egyelőre egészen más nagyságrendű. A vetőmag-előállítási adatok szerint 2024-ben a minősített területekről 10,16 tonna csicseriborsót takarítottak be. A tendenciát ugyanakkor jól jelzi, hogy a szemlélt vetőmagterület 2024 és 2025 között 16,65-ről 36,05 hektárra, vagyis több mint duplájára nőtt, a rendszerben szereplő fajták száma pedig kettőről négyre emelkedett.
Üzemi kísérletek Sándorfalva határában
Ezzel párhuzamosan már üzemi kísérletekben vizsgálják, mely fajták és technológiák működhetnek idehaza, a változó klímakörülmények között. Idén nyáron az Alföldön található Sándorfalva határában közel öt hektáron négy fajtát – köztük két, élelmiszeripari felhasználásra is alkalmas, úgynevezett kabuli típust – és öt termesztéstechnológiai változatot hasonlítottak össze. A szakmai eseményen az egyik vizsgált típusnál kedvezőtlen körülmények között is 1,5-2 tonna körüli hektáronkénti üzemi termésszintről számoltak be.
Ezzel a hozammal számolva a teljes jelenlegi magyar importnak megfelelő mennyiséget mintegy 800-1000 hektáron lehetne megtermelni. Ez az idehaza már elterjedtebb hüvelyes növényekhez képest is kis terület: 2025-ben zöldborsót például mintegy 16 ezer hektáron, szójababot pedig 2024-ben nagyjából 112 ezer hektáron takarítottak be Magyarországon.
Erős európai kereslet, minőségi elvárások
A feldolgozóipar számára elsősorban a világosabb, nagyobb szemű kabuli csicseriborsó hasznos. A kereslet európai szinten is erős: az EU szárítottcsicseriborsó-importja 2022 és 2024 között 114,6 ezerről 166,4 ezer tonnára, csaknem másfélszeresére nőtt. A késztermékek iránti igény bővülését az európai hummuszpiacra vonatkozó előrejelzések is jelzik, amelyek 2024-ben 892 millió dolláros piaci értékről és 2030-ra 1,646 milliárd dolláros szintről szólnak, ami évi több mint 10 százalékos átlagos növekedést jelentene.
A hazai hummuszpiac egyik legnagyobb gyártója, a FANAN márkát előállító Hummus Kft. tököli üzemében évente 700-800 tonna száraz csicseriborsót dolgoz fel, amelyet jelenleg különböző EU-n belüli, illetve EU-n kívüli országokból szerez be, de elmondásuk szerint örömmel nyitna a hazai termelők felé.
„Szívesen vásárolnánk magyar csicseriborsót, de ehhez nem elég, hogy a növény megteremjen itthon. A hummuszgyártás szigorú élelmiszeripari sztenderdjeihez egységes szemméretű, jól főzhető kabuli fajtára, valamint szennyeződésmentes, tiszta alapanyagra van szükségünk. Amennyiben a hazai vállalatok képesek garantálni a magas szintű minőségbiztosítást – beleértve az akkreditált laborvizsgálatokat is –, továbbá mindezt megfelelő mennyiségben és versenyképes áron biztosítják, reális esély van arra, hogy az import egy részét idővel hazai forrásból váltsuk ki” – fogalmazott Yefet Dror, a Hummus Kft. igazgatója.
