Panyi Szabolcs: „Ezzel Orbán Viktor hazaárulást követett el”
Új könyvében a titkosszolgálatokról író szerző bemutatja, hogy bár a szovjet katonák a rendszerváltáskor elhagyták Magyarországot, a kémhálózatuk itt maradt, és az évtizedek során mély befolyást szerzett a magyar politikai elitben. Panyi Szabolcs a Barátság extrákkal című kötetben több rétegben meséli el a történetet: bemutatja a KGB beágyazottságát a szocialista Magyarországon, felidézi az ócsai iratégetést, a gyurcsányi kampánytanácskozáson pedig felbukkan egy vagyont érő orosz feketepénz is.
Fokozatos befolyásszerzés Moszkvából
A szerző szerint nem hirtelen történt a váltás: az évtizedek alatt Oroszország fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert a magyar politikai elitben. A könyvben az is szerepel, hogy már 2006-ban Moszkvából érkezett feketepénz egy győztes MSZP-kampányba. Panyi szerint ami Magyarország szempontjából megrázó, az orosz szemszögből sikersztori, egyúttal hihetetlen befolyás a titkosszolgálati szinten és ott, ahol mindez a politikával érintkezik.
Az orosz módszerek és az erkölcsi határok hiánya
Az interjúban a szerző kifejti: Oroszországban évszázados hagyománya van a dezinformációnak, a terjesztésnek és a manipulálásnak, amelynek pszichológiáját és működését már a 20. század közepén kifejlesztették, később tökéletesítették, és a rendszerváltáson keresztül is átvitték. Az orosz szereplők közös jellemzője szerinte az, hogy rendkívül okosak és gátlástalanok: az erőszakhoz való viszonyuk és az emberi élet értékéről alkotott képük teljesen más, mint ami Közép-Európában megszokott. A mai Oroszországban a titkosszolgálatok jelen vannak minden állami entitásban, cégben, bankban és médiakonglomerátumban, és óriási erőforrásokat fordítanak rájuk.
Magyarország elmaradt lépései
Panyi szerint nem az a kérdés, hogy létezik-e ez a fenyegetettség, hanem az, hogy mit kezdünk vele. Magyarország ezen a területen még a többi egykori vazallus államhoz képest sem tett elég erőfeszítést. Példaként a cseh utat említi, ahol a rendszerváltáskor rögtön volt lusztráció és igazságtétel, eltiltották a volt kommunista funkcionáriusokat és titkosszolgákat a magas beosztásoktól, így jóval alacsonyabb lett annak a kockázata, hogy a legszorosabb orosz-szovjet kapcsolatokkal rendelkező emberek az új vezetés részei maradjanak. Magyarországon ez nem történt meg: az MSZP 1994-es hatalomra kerülésekor a figyelem a vezető politikusokra irányult, miközben erős orosz kapcsolatokkal rendelkező szereplők is feltűntek. A szerző szerint a hálózat így maradt itt, és mindössze egyetlen olyan kémügy akadt, ahol egy magyar titkosszolgával szemben a nyilvánosság előtt is felmerült, hogy az oroszoknak dolgozott – igaz, az illetőt a vád alól később felmentették.
