Bóna Szabolcs: Nem lehet egyszerű igent vagy nemet mondani a GMO-ra
Az agrárminiszter szerint a génmódosítás megítélése előtt tisztázni kell, pontosan mit értünk a fogalom alatt. A klasszikus transzgénikus eljárás során egy másik fajból származó genetikai anyagot juttatnak a növénybe, a molekuláris nemesítés azonban egészen más: lényegében felgyorsított szelekciós nemesítésként írható le.
Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: nem tudja, elkerülhető-e a jövőben a molekuláris nemesítés alkalmazása, mivel a világ és ezen belül a környezeti hatások változása annyira felgyorsult, hogy a hagyományos nemesítésre nem biztos, hogy elegendő időt hagy majd számunkra. A mai tudásunkkal tehát erre a kérdésre nem lehet egyszerű igent vagy nemet mondani – tette hozzá a tárcavezető.
A kukoricatermesztés válsága és a vetésterület csökkenése
A miniszter a mindig is a magyar agrárium egyik húzóágazatának számító, pár éve viszont az aszályok által különösen sújtott kukoricatermelés válságáról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy kimondható-e: Magyarország jelentős részén a hagyományos kukoricatermesztésnek vége, Bóna Szabolcs azt válaszolta: a kukoricánál a klimatikus változás hatása már a vetésterület alakulásán is jól látható.
A terület a korábbi, egymillió hektár fölötti szintről idén 600 ezer hektár alá csökkent. A gazdálkodók jelentős része belátta, hogy az adott területen ezt a növényt már nem tudja nyereségesen termelni. A rövid válaszom az, hogy Magyarország jelentős területén nem a kukorica lesz a jövő növénye – jelentette ki a miniszter.
Hozzátette: vannak régiók, amelyek adottságai már nem alkalmasak a termesztésére. Ráadásul a világpiacon olyan országokkal versenyzünk, amelyek kedvezőbb természeti feltételek között, olcsóbban termelnek. A kukoricát ott érdemes megtartani, ahol jó évben és lehetőség szerint kedvezőtlenebb körülmények között is megfelelő hozam érhető el. Máshol új növényeket és új termelési módokat kell keresni – mondta.
A klímaalkalmazkodás és a magyar agrárium jövője
A klímaalkalmazkodás egyik alapvető kérdése, hogy a magyar agrárium mely növényeket tudja jövedelmezően termelni. Az interjúban szó esett még a vízmegtartásról, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségéről, a kötelező agrárkamarai tagságról, a kamara funkciójáról és esetleges megszűnéséről, az agrárvállalkozások számának csökkenéséről, valamint az agrártámogatások körüli visszaélésekről és az ebben az ügyben zajló átvilágításról.
