Kezdőlap Gazdaság Három ok, amiért egyre kevesebb külföldi vásárol lakást Magyarországon

Három ok, amiért egyre kevesebb külföldi vásárol lakást Magyarországon

által Tamas
Három ok, amiért egyre kevesebb külföldi vásárol lakást Magyarországon

Három oka van, hogy egyre kevesebb külföldi vesz lakást Magyarországon

Jelentősen mérséklődött a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon. Tavaly 5,6 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakóingatlant Magyarországon, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A külföldiek aránya az összes adásvételből is csökkent: 2024-ben még a vásárlások 5 százaléka volt külföldi vevőhöz köthető, tavaly már csak 3,7 százalék.

Budapesten az adásvételek 4,4 százalékában szerepeltek külföldiek vevőként, a belső pesti kerületekben azonban minden tizedik lakásvásárlás külföldiekhez kötődött, az ottani forgalom értékéből pedig 13 százalékkal részesedtek.

Az idén is csökkent a külföldi vevők aránya. Az év első tíz hónapjában 147,5 ezer érdeklődés érkezett külföldről az eladó ingatlanokra, ami éves összevetésben 28 százalékos visszaesést jelent. Az idei év minden hónapjában alacsonyabb volt a külföldről érkező érdeklődések száma, mint 2025 azonos időszakában.

A vásárlók állampolgársága alapján készülő statisztika és az érdeklődésekből kirajzolódó kép között fontos különbség, hogy utóbbiak között a külföldön élő magyarok is szerepelnek, míg a Magyarországon élő és itthonról érdeklődő külföldi állampolgárok nem.

A külföldi vevők arányának csökkenésére három okot soroltak fel. A tavalyi drágulás európai szinten is kiemelkedő tempója miatt a hazai lakásárak már regionális viszonylatban sem tekinthetők annyira olcsónak. A forint idén több mint 5 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami a lakásdráguláson felül szintén növelte a hazai ingatlanok árát a külföldiek számára. Harmadrészt Budapesten is egyre több belvárosi kerület korlátozza a rövid távú lakáskiadást, ami korábban sok külföldi számára tette vonzóvá a fővárost. 2024-ben még minden negyedik-ötödik vásárló külföldi volt a pesti belvárosi kerületekben, tavaly már csak minden tizedik.

A német állampolgárok tavaly is vezették a rangsort: több mint 1400 lakóingatlant vásároltak, elsősorban dunántúli községekben, átlagosan 33,4 millió forintért. A második helyen a román, a harmadikon a szlovák vevők végeztek 760, illetve 661 lakóingatlan-vásárlással, mindkét ország esetében elsősorban a határ közelében lévő lokációk voltak a fókuszban. A kínai és a vietnami vevők vásárlásainak legalább 90 százaléka Budapestre koncentrálódott.

Méretes eltérés látszik a külföldiek tavalyi vásárlásai között: míg a román állampolgárok átlagosan 15,7 millió forintot költöttek egy-egy magyarországi lakóingatlanra, addig az oroszok közel hatszor ennyit, 91,2 millió forintot. A nyugdíjas korú külföldiek is jelentős szerepet játszanak: a német vevők 30 százaléka legalább 65 éves volt, ugyanez az arány a svájciak esetében 27,4, a hollandoknál 26,6, az osztrákoknál pedig 20,3 százalékot tett ki.

Az idei adatok szerint a külföldről érkező érdeklődések 42 százaléka Ausztriához és Németországhoz köthető. Ugyanakkor az előbbi országból 36, az utóbbiból 34 százalékkal kevesebb érdeklődés érkezett az év első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban. Az általános tendenciával szemben Spanyolországból és Ukrajnából 5-5, Görögországból pedig 8 százalékkal nőtt az érdeklődések száma.

A tavalyi lakásvásárlási adatok és az idei keresleti statisztikák egyaránt az olcsóbb ingatlanok és a vidéki házak népszerűségére utalnak. Idén január és október között a külföldről érkező érdeklődések 38 százaléka a 40 millió forintnál olcsóbb, további 32 százaléka pedig a 40–80 millió forintos ingatlanokra irányult. Ingatlantípusok szerint a vidéki házak vezetik a rangsort 39 százalékos részesedéssel, ezeket követik a budapesti lakások 27 százalékkal.

Területi szempontból Budapest a legnépszerűbb célpont, a fővárosban található ingatlanokra érkezett az érdeklődések harmada. Pest vármegye 12, Győr-Moson-Sopron 6 százalékkal részesedett a külföldi keresletből, a három Balaton-parti vármegye – Zala, Somogy és Veszprém – együttesen pedig 14 százalékkal. A belső pesti kerületek egy részében ugyanakkor közel megfeleződött a külföldről érkező érdeklődések száma: a VII. és a VIII. kerületben 44–45 százalékos visszaesés következett be.

A legfrissebb lakásáradatok is a lakásdrágulás jelentős lassulását igazolták. Míg tavaly a harmadik negyedévben éves összevetésben még 24 százalékos volt a lakásdrágulás, addig az idei második negyedévben már csak 10,5 százalékos. Októberben országosan már csak 6,9 százalékos, Budapesten pedig 1,8 százalékra mérséklődött az éves drágulás üteme.

Ezt is kedvelheted