„Trump a legjobb dolog, ami Európával történhetett” – elindult a Vadnyugati kapitalizmus
Az Accorde Alapkezelő két vezetője, Gyurcsik Attila és Tunkli Dániel Kele Jánossal beszélgetett egy új gazdasági podcast első részében arról, hogyan emelte ki a kapitalizmus a világot a nyomorból, miben téved Greta Thunberg, és mi lehet a széttagolt Európa esélye az egyre fokozódó geopolitikai versenyben.
Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint a kapitalizmusban a kattantaknak pénzt adnak, a diktatúrában viszont börtönbe zárják őket. Hozzátette: az EU éppen azért maradt le az innovációs versenyben, mert „kevés Európa van benne”. A kapitalizmus története mellett szó volt a szolgáltatások hiányzó uniójáról, a UniCredit–Commerzbank-ügyről, valamint arról is, mennyire kell Európának tartania Kínától, Oroszországtól vagy éppen Donald Trumptól.
A termékek és az emberek szabad mozgása megvalósult, a szolgáltatások szabad kereskedhetősége azonban nem – hangzott el az adásban. Példaként említették: ha az Accorde Alapkezelő Madridban szeretne eladni egy befektetési alapot, fel kell bérelnie egy nagyobb ügyvédi irodát, míg egy miami ügyfél egy New York-i hedge fund manager alapjából a számítógépén öt-tíz perc alatt tud vásárolni.
Gyurcsik elmondta, hogy időszámításunk kezdete és az ipari forradalom között gyakorlatilag nem nőtt az egy főre jutó jövedelem, 1800 körül pedig 26 év volt a születéskor várható élettartam. Beszélt arról is, hogy amíg a föld volt az egyetlen jövedelemtermelő tőke, addig érte folytak a háborúk – a keresztes hadjáratok egyik oka is ez volt –, és hogy Shen Kuo kínai tudós, illetve Johannes Kepler eltérő sorsa miként mutatja meg, mennyit ért Európában a sok, egymással versengő udvar.
A beszélgetésben szóba került az is, felelős-e a kapitalizmus a nyomornegyedekért, a gyerekmunkáért és a klímaválságért. Gyurcsik szerint a kapitalizmus nem előidézte, hanem megszüntette a gyerekmunkát, a bolygót pedig nem a visszafogás, hanem az innováció mentheti meg – ahogyan az autóipar zöldítésében sem a szabályozással szorongatott európai gyártók, hanem a Tesla ért el áttörést.
Az adás végén Tunkli Dániel egy egytől ötig terjedő aggodalomskálán pontozta az Európára leselkedő legnagyobb veszélyeket. A kínai versenyt ítélte a legégetőbb problémának, Donald Trump vámjait és a magára hagyott Európát viszont egyes fokozatú fenyegetésként értékelte. „Trump a legeslegjobb dolog volt, ami Európával történhetett. Mert ráeszmélt Európa, hogy egyedül vagyunk, hogy fejlesztenünk kell, hogy az iparágainkban lemaradtunk” – mondta. Hozzátette: Európa legnagyobb problémája az volt, hogy a védelmét kiszervezte Amerikába, az energiáját Oroszországba, és így „üldögéltünk a múzeumainkban, ittuk a lattét, de olyan sok mindent nem tettünk azért, hogy versenyképesek legyünk”.
A műsorban – amelyet az amerikai félidős választások másnapján rögzítettek – a kapitalizmus története mellett arról is beszélgettek, miért éppen Európában indult be a növekedés és miért nem Kínában, miért kellene a franciáknak több kapitalizmust és nem kevesebbet, miért nincs Európában szolgáltatási és tőkepiaci unió, kell-e Európának harmincnál több telekomcég és három német autógyártó, mennyire veszélyes Európára az orosz agresszió, a hormuzi energiaválság és a kínai verseny, meddig érdemes vámokkal védeni az európai ipart, és mit tanulhatunk Argentínától. Szó esett arról is, mit jelentenek a félidős választások Donald Trump hátralévő két évére, és tényleg válságban van-e az európai politika az elitellenes pártok erősödése miatt.
