Betiltották a holokauszt áldozataira emlékező botlatóköveket egy német városban
A szászországi Heidenau önkormányzata megtiltotta a Stolpersteine, vagyis a náci üldözötteknek emléket állító botlatókövek elhelyezését a település közterületein. A döntést az AfD és a CDU helyi képviselői támogatták, a német oktatási miniszter és a zsidó közösség egyik vezetője azonban élesen bírálta a lépést.
A botlatókövek kis, rézből készült emléktáblák, amelyeket az 1990-es évektől kezdve Németországban, Ausztriában és több más európai országban, például Magyarországon helyeztek el. Általában azoknak az épületeknek a közelében találhatók, ahol a náci üldözés áldozatai éltek vagy dolgoztak. A kövek elhelyezését gyakran adományokból finanszírozzák.
A helyi képviselők szerint több lakos nem tartotta megfelelőnek ezt a megemlékezési formát. A városi tanács döntése értelmében a megemlékezéseket ezentúl a Nordfriedhof temetőben kell elhelyezni, így a határozat megfogalmazása szerint lehetetlenné válna, hogy az emberek közvetlenül rálépjenek a járdába süllyesztett emlékelemekre.
Karin Prien német oktatási miniszter, a CDU politikusa is bírálta a határozatot. Szerinte a Stolpersteine és a zsidó életre emlékeztető emlékhelyek közterületekről temetőbe száműzése azt jelenti, hogy a halált helyezik az élet elé, és ismét láthatatlanná teszik a zsidókat. Prien arra is felhívta a figyelmet, hogy a döntésért saját pártja, a CDU szászországi szervezete is felelősséget visel.
Charlotte Knobloch, a müncheni zsidó közösség elnöke és holokauszttúlélő szintén elutasította a lépést. Véleménye szerint az emlékművek eltávolítása a városi környezetből teljesen rossz megközelítés.
A botlatókövek célja, hogy az emlékezés a mindennapi élet része legyen: az ember szó szerint belebotlik egy-egy áldozat nevébe és történetébe azon a helyen, ahol az illető egykor élt. A projektet elindító művész, Gunter Demnig szerint az AfD legutóbbi választási sikerei fényében nem volt váratlan a heidenaui döntés.
