Igazságszolgáltatás

Trump jóváhagyta a Fort Hood-i tömeggyilkos kivégzését

Donald Trump amerikai elnök jóváhagyta, hogy kivégezzék Nidal Malik Hasant, akit a texasi Fort Hood katonai bázison 2009-ben elkövetett tömeggyilkosság miatt ítélt halálra katonai törvényszék – írja az MTI.

A döntést Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter javaslatára hozta meg az elnök. A kivégzést golyó általi halál formájában hajtják végre. A minisztérium később jelöli ki a kivégzés helyét és időpontját – közölte Sean Parnell, a Pentagon szóvivője.

Nidal Malik Hasan az amerikai hadsereg pszichiátere volt, aki 2009-ben az „Allah Akbar!” felkiáltással nyitott tüzet fegyvertelen bajtársaira a Fort Hood bázison. A támadásban 13 ember meghalt, 32 pedig megsebesült.

Tettét azzal indokolta, hogy így akarta megakadályozni, hogy a katonák Afganisztánba kerüljenek, ahol muszlimokat ölnének meg. A bíróság előtt szinte alig védekezett, az esküdtszék előtt kijelentette: a bizonyítékok alapján látható, hogy ő volt a lövöldöző. Saját magát olyan katonaként írta le, aki „oldalt váltott”.

A Fort Hood-i ámokfutás volt a legtöbb halálos áldozattal járó tömeggyilkosság, amelyet amerikai támaszponton valaha elkövettek.

Az amerikai katonai igazságszolgáltatásban rendkívül ritka a halálbüntetés, a hadseregben 1961 óta nem hajtottak végre kivégzést. Hasannal együtt jelenleg négy elítélt van halálsoron. Legutóbb George W. Bush egykori elnök engedélyezte 2008-ban egy katonai törvényszék által halálra ítélt katona, Ronald Gray kivégzését, de azt azóta sem hajtották végre.

Elkésett a kereset, megszüntették az Integritás Hatóság elnöke elleni pert

A Fővárosi Törvényszék megszüntette azt a közigazgatási pert, amelyet az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László indított Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke ellen annak jogviszonya megszüntetése érdekében. A bíróság döntése szerint a kereset elkésett.

Windisch László június 16-án benyújtott keresetlevelében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: Biró Ferenc esetében már nem állnak fenn az Integritás Hatóság elnöki tisztségének betöltéséhez szükséges törvényi feltételek, és ezért szüntesse meg az elnöki jogviszonyát. Érvelése szerint Biróval szemben olyan bűncselekmények miatt folyik büntetőeljárás, amelyek kizárják a közszolgálati jogviszony létesítését.

A keresetlevél szerint a Központi Nyomozó Főügyészség 2026. június 5-én kelt vádiratában különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás bűntettével vádolja Biró Ferencet, aki így a kereset benyújtásakor büntetőeljárás hatálya alatt állt.

Windisch László álláspontja szerint a büntetőeljárás vádemelést megelőző szakasza nem alkalmas a közigazgatási perben érvényesített igény érdemi megalapozására, ezért folyamatosan figyelte az eljárás alakulását. Úgy vélte, a nyomozás lezárása és a vádemelés olyan objektív, ellenőrizhető fordulópontot jelentett, amely alapján a perindítás mellett döntött.

Biró Ferenc elsődlegesen a kereset visszautasítását kérte, ennek hiányában a peres eljárás megszüntetését, a kereset érdemi vizsgálata esetén pedig annak elutasítására irányuló ellenkérelmet terjesztett elő.

A bíróság megállapította, hogy Biró Ferencet már 2025. január 16-án és február 13-án gyanúsítottként hallgatták ki. Windisch László február 5-i megkeresésére a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese február 27-én részletes írásbeli tájékoztatást adott a folyamatban lévő büntetőeljárásról és a vizsgált tényállásokról. Ebben arról is beszámolt, hogy Biró a kihallgatások során nem tett vallomást, a gyanúsítások ellen azonban panasszal élt, amelyet az ügyészség elutasított.

A törvényszék felidézte azt is, hogy az ügyészség már 2025 januárjában és februárjában több alkalommal nyilvánosságra hozott részleteket az eljárásról, a sajtóban pedig olyan cikkek is megjelentek, amelyek Windisch nyilatkozatára hivatkozva arról számoltak be, hogy az ÁSZ elnöke mérlegeli Biró eltávolításának indokoltságát.

A bíróság szerint a vonatkozó jogszabály alapján már a gyanúsítás közlésekor bekövetkezett az a kizáró ok, amelyre Windisch a keresetét alapozta: Biró a törvényben felsorolt bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alá került. Erről az ÁSZ elnöke legkésőbb 2025. február 27-én tudomást szerzett, és ettől kezdve 90 nap állt rendelkezésére a kereset benyújtására.

A törvényszék álláspontja szerint Windisch tévesen értelmezte a jogszabályt, amikor úgy vélte, hogy a büntetőeljárás előrehaladtával felmerülő újabb körülmények – például további bűncselekmény bevonása vagy a vádemelés – a keresetindítási határidőtől függetlenül lehetőséget adnak a per kezdeményezésére. A büntetőeljárást ebből a szempontból egységesen kell kezelni, Biró pedig már a gyanúsítás közlésétől annak hatálya alatt állt.

Mindezek alapján a 2026. június 16-án benyújtott kereset elkésett, ezért a bíróság megszüntette a pert.

Kérdőjelek a győri kukáscég 758 milliójának visszaszerzése körül

A 2020-ig visszanyúló, az önkormányzati tulajdonú győri hulladékgazdálkodási cég, a GYHG Kft.-vel kapcsolatos eljárásban nem lesz könnyű a vádiratban szereplő pénzösszeget visszaszerezni. Azon vonatkozásban is vannak kérdőjelek, hogy egyáltalán keletkezett-e kár – írja a 24.hu.

A győri hulladékgazdálkodási cég korábbi ügyvezetője, Koronika Tamás, és a Dubajban tartózkodó üzletember, Alföldy Alexander ellen 758 millió forintos hűtlen kezelés vádjával folyik büntetőper, felesleges vagy túlárazott szerződések gyanúja miatt.

Az eljárásban tanúként szinte a teljes korábbi győri városvezetés felvonult. Az egykori polgármester, Dézsi Csaba András, a költségvetésért felelős alpolgármester, Szeles Szabolcs, valamint a városüzemeltetési alpolgármester, Radnóti Ákos is azt állította: ők nem utasítottak senkit, hogy a cég milyen vállalkozókkal szerződjön, illetve nem szóltak bele a működésébe.

Ezzel szemben a másodrendű vádlott ügyvédje szerint 50, a cég volt ügyvezetője szerint pedig közel 100 olyan e-mail létezik, amelyben a városüzemeltetési alpolgármester, Radnóti Ákos konkrét utasítást, feladatot továbbított. Radnóti úgy vélte, ez nem minősül operatív irányításnak. A vádlottak szerint viszont még a polgármester olyan embere is részt vett a hulladékgazdálkodással kapcsolatos értekezleteken, akinek feladatköre szerint ehhez semmi köze nem volt.

Nemcsak az tisztázatlan, hogy ki mire adott utasítást, illetve hogy tényleg feleslegesek és túlárazottak-e a szerződések, hanem az is kérdés, történt-e valójában kár, és ha igen, be lehet-e azt hajtani.

Pénzbüntetésre ítélték az édesanyát, akinek hipót ivott a kétéves kisfia

A Kazincbarcikai Járásbíróság büntetővégzésben 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a sajószentpéteri édesanyát, akinek kétéves kisfia hipót ivott – közölte a Miskolci Törvényszék.

A többgyermekes anya tavaly július közepén a sajószentpéteri otthonában tartózkodott, amikor megkérte a családi házukban élő lány rokonát, hogy menjen át az udvaron lévő másik házba, és egy pohárban hozzon át hipót a mosáshoz az édesanyjától.

A lány egy üvegpohárban egy deciliter hipóval tért vissza, a vegyszert pedig a konyhaasztalra tette.

Súlyos sérülést szenvedett a gyerek

Az anya ezalatt a hat hónapos gyermekét etette, majd átment a szobába, ahonnan nem lehetett rálátni a konyhára. Emiatt nem kísérte figyelemmel, hogy mikor került be a lakásba a hipót tartalmazó pohár.

Időközben az asszony kétéves fiúgyermeke a konyhában meglátta az asztalon lévő poharat, és azt feltételezhette, hogy abban víz van, ezért beleivott.

Az anyuka mulasztásának következményeként a kisfiú nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

A bíróság az asszonyt védekezésre képtelen személy sérelmére, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A büntetővégzés jogerős.

Börtönre ítélték az ápolót, aki oltás nélkül juttatott hamis védettségi igazolványhoz embereket

Büntetése helybenhagyását indítványozza a másodfokú ügyészség annak a férfinak, aki pénzért cserébe segített védettségi igazolványhoz jutni olyan embereknek, akik nem oltatták be magukat a koronavírus elleni oltóanyaggal – közölte a Győri Fellebbviteli Főügyészség.

Az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék a vádlottat 51 rendbeli bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása bűntette és 69 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év 2 hónap börtönbüntetésre és egymillió forintos pénzbüntetésre ítélte, emellett a bíróság a bűncselekményért kapott pénzre, 602 500 forintra vagyonelkobzást rendelt el.

Ennyi pénzt kapott oltásonként

A fellebbviteli főügyészség tájékoztatása szerint a terhelt ápolóként dolgozott egy kórházban. 2021 júniusában megegyezett kollégájával, hogy az általa küldött embereknek ne adja be a védőoltást, de a rendszerbe rögzítse az oltás tényét. A vádlott oltásonként 20-25 ezer forintot kapott.

A férfit 2021 decemberében őrizetbe vették. A Tatabányai Törvényszék az oltás nélkül védettségi igazolványhoz jutókat vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. Az ügy másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.

Kiengedik a rács mögül Fásy Ádám feleségét

Bűnügyi felügyelet mellett szabadulhat a Nemzeti Kulturális Alapot érintő botránnyal összefüggésben letartóztatott gyanúsított.

Kiengedik a rács mögül Fásy Ádám feleségét, Gurzó Máriát, akit múlt hónapban tartóztattak le az NKA-botránnyal kapcsolatban. A gyanú szerint fiktív számlákkal igazolta határidőre elkészültként a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című dokumentumfilm első két részét.

Fásy nejét szeptember kilencedikén tartóztatták le a Nemzeti Kulturális Alapot érintő 17 milliárdos botránnyal összefüggésben.

Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésre – nevek említése nélkül – azt felelte, hogy az ügyészség enyhébb kényszerintézkedés, bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta a szeptember kilencedike óta letartóztatásban lévő két gyanúsítottal szemben.

Brutálisan bántalmaztak egy nőt a rendőrök egy budapesti plázában

Egy nő azt állítja, hogy a rendőrök brutálisan bántalmazták egy budapesti plázában még augusztus elején. Az esetről az RTL Híradónak beszélt, elmondása szerint a földre lökték, húzták-vonták, és közben végig megalázóan beszéltek vele.

A riport szerint egy mobilvásárlás fajult el, ekkor hívta a rendőröket az eladó. A nővel volt az anyja is, aki felvette, ahogyan a lányát megbilincselik, majd ő is a földre került.

Az ügyvédjük szerint a rendőrök túlzott erőszakot alkalmaztak. Ellenük bántalmazás, a két nővel szemben pedig hatósági személy elleni erőszak miatt indult eljárás.

A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette a büntetőeljárás tényét. A KNYF válasza szerint hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indult eljárás a budapesti rendőrökkel szemben, a megbilincselt nő és anyja ellen pedig hivatalos személy elleni erőszak miatt.

Fegyvert fogott a másik sofőrre egy autós az M44-esen, gyerekei is a kocsiban ültek

Nézeteltérés alakult ki két autós között október 2-án este az M44-es autóút Békés megyei szakaszán, egyikük büntetőfékezéssel jelezte, hogy problémája van a másik sofőrrel. Amikor egymás mellé kerültek, szóváltás alakult ki közöttük, és a fékező fegyvert fogott a másik kocsi sofőrjére.

A másik autós a legközelebbi pihenőhelynél megállt és hívta a rendőrséget. Személyi sérülés nem történt, de fennállt a veszélye.

A bejelentés után több rendőri egység indult a gyorsforgalmi útra, a fegyvert fogó sofőrt Békéscsaba határában feltartóztatták, majd előállították a Békéscsabai Rendőrkapitányságra.

A budapesti férfi nem egyedül ült a kocsiban, vele utazott a felesége és két gyereke is.

Több problémás körülmény is felmerült

Felmerült a gyanúja, hogy ittasan vezetett. Vezetői engedélye sem volt, mivel korábban a közlekedési előéleti pontjainak száma elérte a 18-at, ezért bevonták a jogosítványát.

A férfi őrizetben van, közúti veszélyeztetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult ellene büntetőeljárás. Az engedély nélküli vezetés miatt szabálysértési eljárás indult ellene. A gumilövedékes fegyvert lefoglalták.

Erste-ügy: Matolcsy György nem fogadja el gyanúsítását

Matolcsy György nem fogadja el gyanúsítását az Erste-ügyben, az ellen panasszal élt az ügyészségnél, az ügyről nem nyilatkozik – közölte szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

Matolcsy György azt írta: 2026. szeptember 22-én a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki egy, a Magyar Nemzeti Bank 2023–2024-es felügyeleti eljárásaival összefüggő ügyben. A gyanúsítást nem fogadja el.

Közleménye szerint a gyanúsítással szembeni panaszát védője szeptember 28-án írásban is indokolta az ügyészségnek, kérve, vizsgálják meg, hogy megalapozott volt-e a gyanúsítás a közlés idején rendelkezésre álló adatok alapján.

Eljárási kötelezettségeinek eleget tesz

A törvény szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg, és a bizonyítás a hatóság feladata. Ez engem is megillet – fogalmazott Matolcsy György, megjegyezve, hogy eljárási kötelezettségeinek eleget tesz.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy álláspontját nem a nyilvánosság előtt, hanem a törvényes eljárásban, védője útján fejti ki. Ezért a folyamatban lévő ügy részleteiről nem nyilatkozik és interjút sem ad.

A Fővárosi Főügyészség május 4-én közölte: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) gyanúsítotti kihallgatásokat és kutatásokat hajtott végre az Erste-ügyben hivatali visszaélés bűntette miatt indult eljárásban.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint a nyomozók hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, köztük Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét.

A nyomozás Simor Andrásnak, az MNB Matolcsy Györgyöt megelőző elnökének egyik interjúja alapján indult áprilisban. Simor András azt mondta: Magyarországról nyomást gyakoroltak az osztrák Erste Bankra az annak anyabankjában, az Erste Groupban viselt felügyelőbizottsági tagsága miatt.

Hamis mese

Az ügyészség azt írta, hogy a megalapozott gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank Bankfelügyeleti Központjához tartozó főosztályokat irányító egyes személyek 2023-ban, vezetői utasításra, hivatali hatáskörükkel visszaélve nyomást gyakoroltak egy osztrák anyavállalatú magyar bankra.

Ez a felügyeleti nyomásgyakorlás azt célozta, és el is érte, hogy az osztrák anyavállalat egyik felügyelőbizottsági tagja lemondjon tisztségéről – közölte az ügyészség. Az MNB elnöki tisztségét 2023-ban Matolcsy György töltötte be.

Az eljárás során a KR NNI az MNB-től és az Erste Banktól is szerzett be dokumentumokat.

Matolcsy György szeptember 22-én a YouTube-csatornáján közzétett videójában „hamis mesének” nevezte az esetet, amely szerinte „tényszerűen nem állja meg a helyét”. Közlése szerint erre utal, hogy az Erste vezetői nem tettek feljelentést az ügyben.

Videó: óriásit esett két lány egy e-rollerrel Egerben

Ittas volt a roller vezetője, a felvételt a rendőrség osztotta meg.

„Na ezért ne rollerezz utassal és ittasan” – így kezdődik a Heves megyei rendőrség posztja. A bejegyzésből kiderül, hogy szeptember 23-án éjszaka Egerben két 19 év körüli lány elektromos rolleren közlekedve elesett.

A baleset következtében egyikük súlyosan megsérült. A helyszíni intézkedés során kiderült, hogy a roller vezetője ittas volt. Az eset kapcsán eljárás indult.

„Ne feledjétek, továbbra is tilos ittasan, személyt szállítva rollerezni!” – így zárja a posztot a megyei rendőrség.

A rendőrség korábban arról is beszámolt, hogy jelentősen megnövekedett az elektromos rolleres balesetek aránya Magyarországon. 2024-ben még csak 2,5 százalékos volt az arány, tavaly viszont már 4,5 százalék, és ez az arány tovább nőtt.