Egészség

Az Országgyűlés újratárgyalta a megfontolásra visszaküldött egészségügyi kamarai törvényt

Az Országgyűlés hétfő esti ülésén újra megvitatta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött egészségügyi kamarai törvényt. A törvényalkotási bizottság álláspontját Bilisics Zita (Tisza) ismertette, aki elmondta, hogy a módosítás rendezi az orvosok kötelező kamarai tagságának visszaállításával, valamint az orvos-etikai ügyek Magyar Orvosi Kamarához történő visszakerülésével kapcsolatos átmeneti szabályokat.

A bizottság nem tartotta szükségesnek módosítani azt a részt, amelyet a köztársasági elnök első kifogásként jelölt meg. Értelmezésük szerint a kamarai tisztségviselők megválasztásának kereteit a hatályos szabályozás már jelenleg is biztosítja.

Porpáczy Krisztina (Tisza) arról beszélt, hogy az előző kormány a Magyar Orvosi Kamara új ügyeleti rendszerrel kapcsolatos kritikái után szüntette meg a kötelező kamarai tagságot, és szerinte egy szakmai vitából lett politikai konfliktus. Takács Péter (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy már az általános vitában is kifogásolta azt a szabályt, amelyet később a köztársasági elnök is bírált. Álláspontja szerint különösen visszás, hogy az Országgyűlés változtatás nélkül tárgyalja újra a kifogásolt passzust.

Rétvári Bence (KDNP) felidézte, hogy korábban azért szüntették meg a kötelező tagságot, mert a kamara etikai eljárással és kizárással fenyegette az új ügyeleti rendszerben részt vevő orvosokat. Ő is bírálta, hogy az államfő első kifogását figyelmen kívül hagyták.

Szabadi István (Mi Hazánk) közölte: pártja szerint az egészségügyi szakma gyakorlását nem szabad kötelező kamarai tagsághoz kötni. Hozzátette, hogy nemcsak az orvosi, hanem a szakdolgozói és a gyógyszerészi kamaráknál is eltörölnék a kötelező tagságot, mert a tagdíjak jelentős terhet jelentenek az egészségügyi dolgozóknak.

A vita lezárása után Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium parlamenti államtitkára megköszönte a köztársasági elnök észrevételeit. Kiemelte, hogy a módosító javaslat a legtöbb felvetést figyelembe veszi, ugyanakkor nem változtat a vezető kamarai tisztségviselők újraválaszthatóságának korlátozásával kapcsolatos kifogásolt rendelkezésen.

Fontos változás az emlőrák ellátásában: bővül a tb-támogatás

Az új szabályozás a későbbi daganat kialakulásának kockázatát csökkentő beavatkozások társadalombiztosítási hátterét rendezi.

Immár mindkét emlő eltávolítását és szükség esetén helyreállítását is finanszírozza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az emlődaganat miatt kezelt, örökletes géneltéréssel élő nők számára – közölte hétfőn az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen Egyesület.

5-10 százalék lehet érintett

A változás azért jelentős, mert az érintett nők egy része a daganatos emlő kezelése mellett a másik, még egészséges emlő eltávolítását is kéri annak érdekében, hogy csökkentse egy későbbi emlődaganat kialakulásának kockázatát. Ennek társadalombiztosítási finanszírozása eddig nem volt egyértelműen rendezve.

A közlemény szerint az örökletes emlődaganat-hajlam a betegek 5-10 százalékát érintheti. Ha egy ilyen genetikai eltéréssel élő nőnél az egyik emlőben daganat alakul ki, a kezelőorvosoknak és a betegnek arról is dönteniük kell, mi történjen a másik, még egészséges emlővel. Az igazolt genetikai eltérés ugyanis jelentősen növelheti egy későbbi emlődaganat kialakulásának esélyét.

Feltételekhez kötött a támogatás

A kétoldali emlőeltávolítás és az esetleges helyreállító műtétek elszámolhatósága több feltételhez kötött. Szükséges például, hogy az egyik emlőben rosszindulatú daganatot mutassanak ki, amely teljes vagy részleges emlőeltávolítást tesz indokolttá, emellett a géneltérést megfelelő jogosultsággal rendelkező genetikai laboratóriumnak vagy genetikai szolgáltatónak kell igazolnia.

A helyreállítás implantátummal vagy saját szövet felhasználásával is történhet, a NEAK pedig az implantátumok és a szövettágítók finanszírozását is rendezi. A kétoldali műtét akár egyetlen beavatkozás, akár több különálló műtét keretében is elvégezhető.

A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta: a szabályozás nem jelenti azt, hogy minden génmutációt hordozó betegnek el kell távolíttatnia a másik emlőjét. Az egyéni kezelési tervről a beteg és az orvosok közösen döntenek a genetikai eredmények, a daganat jellemzői és az adott körülmények alapján.

Rühességet találtak az idősotthonban Pétervásárán

Rühességet diagnosztizáltak a Pétervásárai Időskorúak Otthonának egyik lakójánál. Az intézményben ezt követően szeptember 25. és október 4. között látogatási tilalom volt – mondta az intézmény vezetője.

Az esetről egy olvasói levél nyomán kérdezték az otthon vezetését és a Heves Vármegyei Kormányhivatalt. Az olvasó szerint egy idős betegnél norvég rühességet állapítottak meg, azonban az érintettet csak napokkal később különítették el a szobatársaitól. Állítása szerint időközben több lakó és dolgozó is elkapta a fertőzést, de nem történt ezt megerősítő kivizsgálás.

Az intézményvezető szerint hónapokig gyógyszerallergiát kezeltek

Az intézményvezető a megkeresésre azt mondta: egy ellátottnál diagnosztizáltak rühességet, további fertőzött azonban nincs az otthonban. Hangsúlyozta, hogy a beteg dokumentumaiban rühesség szerepel, a „norvég rühesség” megnevezés nem.

A vezető elmondása szerint az érintett idős nőnek már tavasszal jelentkeztek bőrtünetei, ezért azóta körülbelül öt alkalommal küldték kivizsgálásra a területileg illetékes kórházba. Minden alkalommal gyógyszerallergia okozta bőrelváltozást állapítottak meg, és ennek megfelelő kezelést javasoltak, amelyet az otthon követett. A rühességet szeptemberben diagnosztizálták.

Az intézményvezető azt állította, hogy a diagnózis után azonnal elkülönítették a beteget. A nő egyszemélyes elkülönítő kórteremben kapja az előírt kezelést, a dolgozók védőfelszerelésben látják el, és folyamatosan fertőtlenítenek. A lakók és a dolgozók megelőző kezelést is kaptak. A látogatási tilalmat azóta feloldották.

A kormányhivatal nem talált szabálytalanságot

A Heves Megyei Kormányhivatal azt közölte, hogy az otthon vezetője szeptember 25-én tájékoztatta az Egri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát a Heves Megyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben diagnosztizált rühességről.

Válaszuk szerint a kormányhivatal azonnal tájékoztatta az intézményvezetőt a továbbterjedés megelőzéséhez szükséges intézkedésekről, köztük az elkülönítés és az ápolás szabályairól, a fokozott higiénés előírásokról, a fertőtlenítésről és az egyéni védőeszközök használatáról.

A hatóság október 5-én népegészségügyi ellenőrzést is tartott az otthonban. Mint írták: járványügyi kivizsgálásra nem volt szükség, mert az eset nem minősült járványnak, további megbetegedések nem történtek. Az ellenőrzés az általános higiéniai állapot, valamint a takarítási és fertőtlenítési szabályok betartása mellett a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására tett intézkedésekre is kiterjedt.

A kormányhivatal szerint szabálytalanságot nem tártak fel. Hozzátették: a látogatási tilalomról az intézményvezető saját hatáskörben döntött.

A rühesség közösségi intézményekben is okozhat fertőzést

A rühesség közösségi intézményekben is okozhat több embert érintő fertőzést. 2015-ben Bácsalmáson például rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, miután az óvodában és az általános iskolában összesen 17 gyermeknél találtak rühatkafertőzést.

A norvég rüh a rühesség egy súlyos, rendkívül fertőző formája. Ugyanaz az élősködő okozza, mint a közönséges rühességet, de a beteg bőrén sokkal nagyobb számban szaporodik el. A szokványos fertőzésben általában tíz–húsz atka található, a norvég rüh esetén azonban százezres, akár milliós is lehet a számuk. A hatóság és az intézményvezető közlése alapján a fertőzésnek nem erről a súlyosabb formájáról volt szó a pétervásárai otthonban.

Láthatatlanná tehető tetoválásokat fejlesztettek ki

Olyan tetoválófestéket hoztak létre, amellyel eltűntethető tetoválásokat lehet készíteni. A festékben található színanyagokat különböző hullámhosszú fénnyel tudják ki- és bekapcsolni.

A felfedezésről szóló tanulmány szerint a különleges festékanyagot egyelőre három színben sikerült megalkotni: kék, magenta és sárga változat létezik. A benne található pigmenteket 365 nanométeres hullámhosszú ultraibolya LED-fénnyel lehet aktiválni.

Ez a fény mindössze 2–3 másodperc alatt láthatóvá teszi a színeket, amelyek egyébként teljesen láthatatlanok. Az aktivált színek beltéri fényviszonyok között órákig vagy akár napokig is megmaradhatnak, erős, természetes napfény hatására viszont másodpercek alatt eltűnnek.

Ez egy olyan tetoválás, amelyet magadra varrathatsz, és ha úgy döntesz, hogy többé nem szeretnéd, hogy látható legyen, vagy egyszerűen nem akarod, hogy ott legyen, csak kikapcsolod – mondja az anyag kifejlesztésében résztvevő Carson Bruns orvosbiológiai mérnök, aki szerint a később nemkívánatossá vált tetoválásokat akár örökre rejtve tarthatjuk.

A kutatók kísérletei alapján a tetoválások 1,4–2,2 éven keresztül maradtak fény hatására kapcsolhatók. Bruns szerint találmányuk nemcsak a később megbánt tetoválások eltüntetésében lehet hasznos, hanem egészségügyi körülmények között is.

A sugárkezelésen áteső páciensek bőrére ugyanis gyakran apró, tartós jelölések kerülnek, amelyek segítik a besugárzás pontos beállítását. Az eltűnő festékanyag segítségével olyan orvosi tetoválásokat készíthetnének, amelyek a kezelés után láthatatlanná válnak, így nem emlékeztetnék tartósan az embereket betegségükre.

17 fenyegetés, ami már 2100-ra kiirthatja az emberiséget

Egy átfogó, nemzetközi globális kockázatértékelés szerint az emberiség akár már 2100-ra kihalhat, ha a világ vezetői nem lépnek fel határozottan a legsúlyosabb egzisztenciális fenyegetésekkel szemben.

A tekintélyes orvosi szaklap által felállított bizottság 17 olyan katasztrofális kockázatot azonosított, amelyek alapjaiban veszélyeztetik az emberi egészséget és a civilizáció fennmaradását a következő évtizedekben.

A lista összeállításakor a bizottság modellezte, hogy az egyes rizikófaktorok miatti betegség, rokkantság vagy korai halálozás miatt hány egészségben eltöltött esztendő válhat semmissé a jelenlegi tendenciák alapján.

A mesterséges intelligencia, beleértve a biofegyvereket is, rosszindulatú használata, valamint a nukleáris konfliktusok éhínséggel együtt a kihalás kockázatát hordozzák magukban a következő 75 évben – áll a jelentésben. A kutatók szerint tehát egyértelműen az MI rossz használata és a nukleáris háború kitörése jelenti a legnagyobb kockázatot.

Ezek után katasztrofális fenyegetésnek tekintik a légszennyezést, az antimikrobiális rezisztenciát, a gyermekkori alultápláltságot és az éghajlati rendszer összeomlását okozó klímaváltozást is.

Emellett a hagyományos konfliktusok, a csökkenő segélyek, a túlzott alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, a jövedelmi egyenlőtlenségek, az alacsony iskolai végzettség, a természetes úton előforduló világjárványok, az elhízás, a rossz mentális egészség, a dohányzás és az egészségtelen öregedés is a lista részét képezik.

Ahhoz, hogy egyes fenyegetések felkerüljenek a listára, nemcsak potenciálisan nagyszámú elveszett egészségben töltött évet kell okozniuk, hanem valamilyen megoldással is kell rendelkezniük azokra.

Ha például a globális felmelegedést sikerülne 1,8 Celsius-fokra korlátozni, szemben a legnegatívabb jövőképekkel, amelyek szerint akár a 4,4 Celsius-fokot is elérhetjük, az a bizottság szerint akár 1,89 milliárd évnyi egészségben töltött esztendő pluszt is jelenthetne.

A bizottság 35 szakértőből állt, megállapításait pedig a berlini Egészségügyi Világcsúcson teszik közzé. Értékelésüket évente frissítik majd, hogy újraértékeljék a 17 fenyegetést, beépítve az új adatokat és az esetlegesen felmerülő friss veszélyeket.

A szerzők arra kérték a vezetőket, hogy még azelőtt kezeljék a felvetett problémákat, mielőtt azok válsággá válnának: többek között a technológiai innovációba való befektetés és az egészségügyi rendszerek megerősítése révén.

Ezek a szárazságtűrő fák lehetnek 2026 nyertesei

Puskás Györgyi okleveles tájépítészmérnök szerint nem minden, szárazságtűrőként számon tartott fafaj alkalmas a száraz homoktalajokra. Az elmúlt napokban szerzett tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a ‘Mecsek’ kőris, a csörgőfa és a mezei juhar esetében is érdemes fenntartásokkal kezelni a szárazságtűrésre vonatkozó várakozásokat.

A szakember hangsúlyozta, hogy az ostorfa és a bálványfa korántsem jelenti a megoldást. Vannak ugyanakkor olyan fafajok, amelyeket a legrosszabb termőhelyi adottságok között is bátran lehet ültetni, a lehetőségek azonban jelentősen bővülnek ott, ahol kedvezőbbek a talajviszonyok és magasabb a levegő páratartalma.

Az általa összeállított lista a legrosszabb adottságú területekre ajánlható, agresszíven terjedő, gyomfajként viselkedő fafajoktól mentes választékot mutatja be.

Kiemelte, a fiatal fákat az első években rendszeresen öntözni kell, és a végleges méretüket is figyelembe kell venni az ültetéskor.

Gőzölgő ősz Hajdúszoboszlón

Hajdúszoboszlót nyáron a strandolók városaként ismerik, de aki októberben vagy novemberben érkezik, egy másik arcát látja: reggelente gőzölög a víz, a levegő pedig éppen annyira hűvös, hogy a medence melege igazán jól essen. Kint sárgulnak a fák és korábban sötétedik, a fürdőkben viszont egész nap otthonos a hangulat.

A Gyógyfürdő ilyenkor van elemében. A csarnokban három fedett medence várja a vendégeket 32, 36 és 38 fokos vízzel, a zárt udvar négy nyitott medencéjében pedig a szabad levegőn lehet átmelegedni. A jódos, brómos, konyhasós gyógyvíz elsősorban mozgásszervi panaszokra javallott. A Gyógyfürdőben teljes körűen igénybe vehetők az egészségbiztosítás által támogatott gyógykezelések. Az idősebb generáció számára évi két alkalommal legalább egy hetes gyógykúra csodákat tehet. A fiatalabbak számára egy kényelmes fürdő a 38 fokos gyógyvízben egy hosszú hét, egy kemény edzés vagy egy fárasztó utazás után szintén bevált recept.

Aki az aktívabb kikapcsolódást keresi, az Aqua-Palace fedett élményfürdő felé vegye az irányt. A 15 ezer négyzetméteres vízipalota 15 medencéje közül nyolc a földszinti fürdővilágban található, és mindegyik más hangulatot idéz: van trópusi, jégbarlang, mozi, Pávai, Gangesz, római, tengeri és barlang medence. A sodrófolyó, a vízsugármasszázsok, a családi és az emeletről induló óriás csavarcsúszda, valamint a szauna és a wellnessrészleg gondoskodik róla, hogy a szürke, esős nap is kalandosan teljen. Jut itt hely a csendes, meghitt pihenésre és a pörgősebb percekre is.

Az ősz ízei sem maradnak ki. November 6. és 7. között, péntektől szombatig ismét megrendezik a Márton Napi Vigadalmat a Szent István parkban. Kelet-Magyarország egyik legnagyobb ilyen gasztrorendezvényén a liba lakoma és az új bor a főszereplő, mellé koncertek, zenés-táncos és családi programok járnak. A képlet egyszerű: délelőtt gőzölgő medence, este liba és újbor, mindez jó társaságban. Hajdúszoboszló ezzel is bizonyítja, hogy nemcsak nyáron van mit ünnepelni.

Az őszi-téli Hajdúszoboszló nem a nyár halványabb változata, hanem ugyanaz a város, csak lassabb, melegebb, csendesebb tempóban. Aki egyszer kipróbálta, milyen hűvös levegőn, forró vízben ellazulni, jó eséllyel nem csak a nyárra tervezi a következő látogatását.

Innen lehet tudni, hogy megérett a sütőtök

A sütőtök az ősz egyik kedvelt zöldsége, amely megfelelő körülmények között hónapokig is eltartható. A hosszú tárolhatóság egyik kulcsa azonban már a betakarításnál eldől. Ha túl korán szedjük le, a termés íze és tárolhatósága is elmaradhat a várttól, ezért érdemes ismerni az érés biztosabb jeleit.

A sütőtök fajtától függően eltérő színű és alakú lehet, ezért önmagában a héj színe nem mindig elegendő az érettség megállapításátoz. Jó jel, ha a termés elérte a fajtára jellemző végleges színét, héja pedig kemény és nehezen karcolható.

Érdemes megfigyelni a termés kocsányát is. Éréskor fokozatosan elszárad, megkeményedik és barnás színűvé válik. A növény levelei és indái is elkezdhetnek elszáradni, ami szintén az érés közeledtére utal. A betakarítást lehetőleg száraz, napos időben végezzük, amikor a termés felülete száraz.

A termelőknek azt javasolják: a sütőtököt ne tépjük vagy csavarjuk le a növényről. Éles késsel vagy metszőollóval vágjuk le úgy, hogy néhány centiméteres kocsány maradjon rajta. Ez segíti a tárolhatóságot, és csökkenti a sérülések, illetve a rothadás kockázatát.

Az OKFŐ felmentette a jászberényi kórház főigazgatóját

Felmentették tisztségéből a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház főigazgatóját – jelentette be az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ).

A közlemény szerint Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója október 11-i hatállyal mentette fel tisztségéből Besenyi Orsolyát.

Az intézményt hétfőtől megbízott vezetőként Törőcsikné Nagy Szilvia eddigi ápolási igazgató irányítja.

Hozzátették: rövidesen pályázatot írnak ki a kórház főigazgatói pozíciójára, Törőcsikné megbízatása az új pályázat sikeres lezárultáig szól.

Július elejével nevezte ki Magyar Péter miniszterelnök Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter javaslatára Tótth Árpádot országos kórház-főigazgatóvá. Hegedűs május közepén, a miniszterjelölti meghallgatása után a Parlamentben a 24.hu kérdésére azt válaszolta, hogy az OKFŐ élére már megvan a jelöltjük, de ekkor még az illető nevét nem árulta el, csak annyit mondott: Norvégiából jön.

Tótth Árpád évekig volt a norvég egészségügy tanácsadója, elemzőjeként, ezelőtt mentőorvosként, a veszprémi kórház orvosigazgatójaként, illetve a zirci kórház főigazgatójaként is dolgozott.

A Norvégiából hazatérő orvos Révész János helyét vette át, aki május első hetében mondott le az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatójaként. Munkaviszonya június végével szűnt meg.

Tüdőelváltozás miatt műtét vár XIV. Leó pápára

XIV. Leó pápa az elkövetkező napokban műtéten esik át, miután az orvosok egy körülhatárolt tüdőelváltozást fedeztek fel nála. A katolikus egyházfő az október 11-i vasárnapi Úrangyala-imádság alkalmával beszélt az egészségi állapotáról.

A pápa elmondása szerint az elváltozást a közelmúltban végzett orvosi vizsgálatok során fedezték fel, még nagyon korai stádiumban. Az orvosok műtétet javasoltak neki, ő pedig úgy döntött, követi a tanácsukat, és eltávolíttatja a csomót.

XIV. Leó megköszönte a hívek lelki támogatását, és arra kérte őket, hogy imádkozzanak érte. A Szentszék egyelőre nem közölt további részleteket a beavatkozás pontos időpontjáról, illetve az elváltozás természetéről.

A Vatikán hivatalos hírszolgálatának beszámolója szerint a pápa az október 11-i beszédében hangsúlyozta, hogy az elváltozást korai stádiumban fedezték fel, és jól körülhatárolható. Arról azonban nem adott tájékoztatást, hogy a csomó jó- vagy rosszindulatú-e.

A 71 éves egyházfő egészségi állapotának esetleges hatása a következő hetek programjára egyelőre nem ismert. A pápának november 6. és 17. között Uruguayba, Argentínába és Peruba kellene látogatnia.

Járt nála Magyar Péter

Szeptember végén Magyar Péter miniszterelnök is meglátogatta a pápát. A találkozón érintették a Magyar Katolikus Egyház helyzetét, az egyház által biztosított szociális, oktatási és egyéb szolgáltatásokat, valamint a keresztény magyar hagyományokat.

Magyar Péter szerint XIV. Leó pápa jól ismeri a magyar és a közép-európai helyzetet, illetve a külhoni magyar kisebbségek helyzetét is. A pápa arról is beszélt neki, hogy Ferenc pápa 2023-as budapesti látogatásakor már járt Magyarországon, ezért Budapestet is ismeri.

A miniszterelnök azt mondta, örülnének, ha XIV. Leó egy későbbi közép-európai apostoli útján Magyarországot is felkeresné.