Nemzetközi tiltakozás a gyülekezési jog korlátozása ellen
2025. március 18-án Magyarországon olyan jogszabály lépett életbe, amely szigorúan korlátozza a békés gyülekezési jogot, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát. A rendelkezés nemzetközi környezetben is aggodalmat keltett, amit a brit nagykövetség és további huszonegy ország képviselői közös nyilatkozatban fejeztek ki – közölte a brit nagykövetség hivatalos felületén.
A nyilatkozathoz csatlakozott több európai és tengerentúli ország, köztük Ausztrália, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. Az aláírók hangsúlyozták, hogy ezek az alapvető emberi jogok nemzetközi egyezményekben – így az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az Emberi Jogok Európai Egyezménye nevű dokumentumokban – rögzítettek.
Jogok veszélyben
A közlemény emlékeztet arra, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. és 20. cikke biztosítja az emberek véleménynyilvánításhoz és békés gyülekezéshez való jogát. Hasonlóan, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. és 11. cikke hivatott védeni ezeket az értékeket. A nagykövetségek együttes állásfoglalásukban kijelentették, hogy kiállnak minden ember jogainak és szabadságainak tiszteletben tartása mellett, továbbá elutasítják a szexuális irányultság, nemi identitás és jellemzők alapján történő megkülönböztetést.
Hiányzó támogató Amerika részéről
Az amerikai nagykövetség ezúttal kimaradt a nyilatkozatból. Sem aláírás, sem külön kommentár nem érkezett részükről, ami további kérdéseket vet fel a nemzetközi egységes fellépés kapcsán. Az Egyesült Államok részvétele hiányában azonban a nyilatkozat aláíróinak listája így is tekintélyes, és erős üzenetet hordoz.
Mit hoz a jövő?
A törvény elfogadását követő nemzetközi visszhang mutatja, hogy az alapvető jogok és szabadságok szűkítése túlmutat az adott ország határain, különösen akkor, ha az demokratikus elvek alapján működő nemzetközi közösség alapnormáit támadja. Egyértelműen kiderül, hogy a döntéshozók szándéka nem csupán belpolitikai kérdés, hanem globális etikai és jogi problémává vált.
Forrás: 24.hu/belfold/2025/03/27/22-nagykovet-kozosen-tiltakozik-a-gyulekezesi-jog-korlatozasa-ellen/
