Magyar Péter átengedte az izraeli telepesek elleni EU-szankciókat
A magyar kormány, élén Magyar Péterrel, támogatását fejezte ki az Európai Unió által bevezetett szankciók iránt, amelyek célja az erőszakos izraeli telepesek megbüntetése, akik Ciszjordániában zaklatják a helyi lakosokat. Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas közölte, hogy a szankciók, amelyek vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat tartalmaznak, a Hamász-tagokat is érintik, mivel a szervezetet az EU terrorszervezetként tartja nyilván.
Kallas hangsúlyozta, hogy elmozdultak a hosszú ideje fennálló politikai patthelyzetből, amelynek keretében a korábbi Orbán-kormány megakadályozta az erőszak büntetését. Az új intézkedések bevezetésének lehetősége a frissen hivatalba lépő magyar kormány támogatásának köszönhető. Az EU intézkedései az erőszak elleni fellépést hangsúlyozzák, és a külügyi főképviselő azt is megjegyezte, hogy az erőszak szankcionálásának elkerülhetetlen következményei vannak.
Az ENSZ emberi jogi szóvivője, Thameen Al-Kheetan, az izraeli telepesek brutális akcióit „jogellenes terjeszkedésnek” minősítette, mivel azok a megszállt Ciszjordániában élő 3 millió palesztin megélhetését is veszélyeztetik. A területen élő palesztinok száma 2,4 millió, és az ellenük elkövetett támadások az utóbbi két hónapban felerősödtek.
A szankciók bevezetése nem az első lépés az erőszakoskodó telepesek ellen. Az EU 2024-ben már hozott hasonló intézkedéseket, amikor öt embert és három szervezetet szankcionáltak, akik felelősek voltak a palesztinok ellen elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért. Ekkor Móse Sárvitis, a Jordán-völgyben élő telepes szankciónak alávetett személy, akit a palesztin közösség támadása miatt tettek felelőssé.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nemzetközi jog értelmében minden telep illegális, és a Nemzetközi Bíróság Izrael állam jelenlétét a megszállt palesztin területeken jogellenesnek minősítette. Az izraeli kormány számos intézkedést hozott, amelyek célja a terület feletti kontroll erősítése, így a tulajdonjog, építési tervezés és engedélyezési folyamatok szigorítása is, amelyek ellentétesek az 1993-as oslói béke megállapodásokkal.
A büntetőintézkedések mellett az EU más lehetőségeket is mérlegel, ideértve a telepekről származó termékek kereskedelmi tilalmát, illetve a magas importvámok bevezetését. Ezek az intézkedések azonban nehezen elfogadhatók lesznek, mivel egyhangú megállapodásra vagy minősített többségre van szükség az EU-tagállamok között.
Az erőszakos telepesek szankcionálása csak a kezdet, hiszen több európai ország is a gazdasági kapcsolatok megszakítását sürgeti Izraellel szemben, különösen a Libanonban és Palesztinában elkövetett háborús bűncselekmények miatt. Spanyolország, Írország és Szlovénia is a társulási megállapodás felfüggesztését javasolja, valamint a szélsőjobboldali izraeli miniszterek szankcionálását.
Mindezek ellenére Németország és Olaszország továbbra is ellenáll a szigorúbb intézkedések bevezetésének, míg a közelmúltban az izraeli külügyminiszter, Gideon Szaár, a szankciókat véleményezve kijelentette, hogy azok politikai nézetek miatti eljárások, amelyek helytelenek és megalapozatlanok.
