Fordulatot vehet a közel-keleti háború
Teheránban 2026. november 3-án óriási plakátot függesztettek ki, amelyen Donald Trump amerikai elnök, JD Vance amerikai alelnök, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja szomorú arccal látható.
Az izraeli és az amerikai választás nemcsak időben kapcsolódott egymáshoz, mindkettőt befolyásolta az Iránnal szembeni konfliktus, amelynek nagy ára volt a regnáló hatalmak számára. A kérdés most az, hogy a választói elégedetlenség mennyiben hozhat fordulatot a külpolitikában, illetve Izrael mennyire számíthat még arra az amerikai támogatásra, amelyet sokáig adottnak vehetett.
Netanjahu marad, amíg nincs más
Benjamin Netanjahu és szövetségesei 53 helyet szereztek a Kneszetben, míg az ellenzéki blokk 48-at. Az arab pártok jelentik a mérleg nyelvét, 19 mandátummal. Logikus lenne, hogy az ellenzék összefog velük Netanjahu leváltása érdekében, de ez csak papíron ilyen egyszerű.
A 2021-ben létrehozott, Netanjahuval szembeni koalíciónak – amelynek megalakítása 82 napot vett igénybe – része volt az arab Ra’am párt. Mondhatnánk tehát, hogy volt már ilyen forgatókönyvre precedens, de érdemes azt is látni, hogy ez a koalíció alig egy év után összeomlott, amit Netanjahu nagy választási győzelme követett. A dilemma hatalmas.
