Nemzeti érdekek vagy fedősztori? Bosznia-Hercegovina destabilizációjának háttere
A nyugati sajtó rendszeresen beszámol arról, hogy a szerb nacionalista törekvések aláássák Bosznia-Hercegovina területi egységét. Milorad Dodik szeparatizmusát azonban nemcsak Belgrádból, Moszkvából és újfent Washingtonból támogatják, hanem Zágráb is a helyi horvát nacionalista szövetségesein keresztül.
A zágrábi jobboldali kormánypártot azonban nem illik kritizálni – ők az Európai Néppárt új mintadiákjai, mint egykoron, 2021-ig Orbánék. A kérdés az, hogyan és miért destabilizálja Bosznia-Hercegovinát a horvát nacionalizmus.
A bosznia-hercegovinai választások lezajlottak. Ezúttal a nemzetközi közösség főképviselője nem módosította az urnazárás után azonnal a választási törvényt a horvátok javára, ahogy Christian Schmidt 2022-ben tette. Schmidt már nem főképviselő, a nemzetközi közösség hónapok óta nem tudott újat jelölni helyére. Négy évvel ezelőtti tette azonban jól megmutatta, kinek az érdekében használta szokatlanul széles és kontrollálatlan hatalmát.
Idén erre nem is lett volna szükség: a daytoni szerződéssel tetszhalott állapotba „békéltetett” országban a választásokon megerősödtek a nacionalista erők, köztük a horvát nacionalisták is – így újabb négy év etnicista blokád és a közös intézmények aláásása következhet.
Bármennyire is ellenségek voltak egykoron a háborúban a horvátok és a szerbek, mai nacionalistáik – Milorad Dodik szerb részről és Dragan Čović hercegovinai horvát részről – egy valamiben egyetértenek: a közös állam helyett etnikai gettókra és azok bizniszpártjaira van szükség.
Külföldön is jól ismert, hogy a szerb többségű Republika Srpskában erősek a nacionalista törekvések, és Schmidt keményen fel is lépett Dodikkal szemben, ami végül oda vezetett, hogy a szerb politikus elvesztette hivatalát. A horvát nacionalizmussal szemben azonban Schmidt meglehetősen elnéző volt – erről azonban jóval kevesebbet tudunk külföldön.
Bosznia-Hercegovina területi egységét és közös identitását nemcsak Belgrád, de Zágráb is rendszeresen kétségbe vonja.
Alkotmányban rögzített etnicista akadályok
A cikk felveti, hogy mit nem vesz észre Brüsszel a boszniai horvát nacionalizmus kapcsán, milyen szerepet játszik ma Zágráb és Belgrád Bosznia-Hercegovina ügyeiben, és miért jelent problémát, hogy nem ismerhető meg Magyar Péter Balkán-politikája.
