Baka András: vértelen forradalom zajlik Magyarországon
Vértelen forradalomnak nevezte a Magyarországon zajló folyamatokat Baka András köztársasági elnök egy interjúban. Az államfő szerint a választók túlnyomó többsége elutasította a félelemre, az ipari méretű korrupcióra és a propagandára épülő rendszert.
Arra a kérdésre, hogy rendszerváltás vagy csupán kormányváltás történt-e áprilisban, Antall Józsefet idézte, aki egykor azt kérdezte: tetszettünk volna forradalmat csinálni? Baka szerint végül is tetszettünk, és határozottan az a véleménye, hogy ami történt és ami történik, az vértelen forradalom.
Az államfő úgy látja, hogy ilyen választási eredmény után a hatalom átadásának nem volt alternatívája, azt pedig önmagában nem teszi demokratikussá és jogállamivá az előző időszakot, hogy a vesztesek átadták a kormányzást. Baka nem látja jelét annak, hogy jelenleg önkényuralom épülne.
Két párhuzamos feladatról beszélt: európai alkotmányos demokráciát kell létrehozni, és felelősségre kell vonni az előző rendszer jogellenes működtetéséért, valamint a közvagyon magánvagyonná alakításáért felelősöket. Hangsúlyozta, hogy az elszámoltatás kizárólag jogállami módon történhet, bosszúból nem.
Baka szerint az előző hatalom politikailag megbízható embereket helyezett a kulcsintézmények élére, hogy választási vereség esetén is biztosítsa a rendszer továbbélését. Nem sorolna ugyanakkor minden intézményi vezetőt automatikusan ugyanabba a kategóriába. Meglátása szerint pártatlan, független vizsgálattal kellene egyenként megállapítani, biztosítható-e mellettük az adott intézmény jogállami működése. Rendkívüli eszközöket akkor tart alkalmazhatónak, ha nem.
Windisch László ÁSZ-elnök esetleges, jogszabályi úton történő eltávolításáról azt mondta: a jövő jogállamának építése érdekében, a fenti vizsgálat megállapításának függvényében igen. Windisch László és más, hozzá nyílt levéllel forduló ellenzéki szereplők megkereséseire ugyanakkor nem válaszol, mert politikai megnyilatkozásoknak tekinti őket. Saját feladatának azt tartja, hogy jelezze, ha veszélybe kerül a jogállami működés. A kormánytöbbséggel fennálló nézetkülönbségeit természetesnek nevezte, ellenezi például a képviselői cikluskorlátot, mert szerinte a választóknak kell dönteniük a jelöltek alkalmasságáról.
Baka továbbra is megfelelő jelöltnek tartja Szathmáry Zoltánt, akinek legfőbb ügyésszé választását szeptemberben elutasította az Országgyűlés. Elmondta: tudott arról, hogy Szathmáry testvére gyanúsított az aranykonvojügyben, de olyan információkkal is rendelkezett, amelyeket az eljárásra tekintettel nem oszthatott meg a nyilvánossággal. Abban bízott, hogy a jelöltet saját teljesítménye alapján ítélik meg. Amiben hibázott, és ami a tanulsága, hogy a nyilvánosság számára jobban be kellett volna mutatnia a jelöltjét. Hozzátette: azért nem jelölte újra Szathmáryt, mert az ügyészségnek mielőbb új vezetőre van szüksége. Második jelöltje, Fejes Péter esetében szakmai tapasztalatát, becsületét és hivatástudatát emelte ki.
Baka felmelegített lejárató történetnek nevezte, hogy a Fidesz a tatai sortűzperben hozott strasbourgi döntés miatt támadta. A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiesség elleni bűntett miatt ítélte el Korbely Jánost az 1956-os tatai eseményekért. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban, Baka támogatásával, 11:6 arányban egyezménysértőnek találta az elítélését. Baka szerint szó nincs arról, hogy Korbelyt felmentették volna: 1956 októberében egyértelműen embert ölt, a kérdés az volt, hogy a cselekmény el nem évülő, emberiesség elleni bűncselekménynek minősül-e. Elmondása szerint fegyveresek álltak egymással szemben, tömegtől szó sem volt, és évtizedekkel később már lehetetlen volt megállapítani, hogy az áldozat azért nyúlt-e a pisztolyához, hogy használja, vagy hogy átadja. Bíróként ezt a jogi kérdést kellett elfogulatlanul elbírálnia.
Kegyelmezési elveiről Baka azt mondta: az elnök nem lehet negyedik fok. Egy kegyelmezési ügyben csak olyan körülményt mérlegelne, amelyet a bíróság nem vehetett figyelembe. A Budaházy-ügyben adott kegyelmek indokát hibásnak tartja, mert az eljárás elhúzódását már az ítélet meghozatalakor értékelni kell. A kegyelmi döntéseknél szerinte sem közbenjárás, sem politikai szempont nem játszhat szerepet.
Az új alkotmányt időszerűnek tartja, de önmagában attól nem várja a demokrácia biztosítását: ehhez az intézmények és vezetőik megfelelő működése, valamint a civil társadalom fellépése is szükséges. A kétharmados törvények túl széles körét és a hosszú időre bebetonozott intézményvezetői mandátumokat problémásnak nevezte. Bakát augusztus 11-én választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés. Korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, megbízatását 2012-ben idő előtt megszüntették; Strasbourg később kimondta, hogy ezzel megsértették a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
