Felháborodás Orbán János Dénes 422 Millió Forintos Ügye Körül
A közelmúltban rendkívüli felháborodást keltett, hogy Orbán János Dénes, nemzedékének egyik kiemelkedő írója és költője, 422 millió forintért értékesítette szövegeit a KMTG (Közép-Magyarországi Térségi Galéria) által vezetett szervezetnek. Az ügy körüli vitákban több neves író, így Tompa Andrea, Schilling Árpád, Simon Márton, Vida Kamilla és Székely Csaba is kifejezte nemtetszését, lejáratva a döntően költséges megállapodást.
Székely Csaba drámaíró nyilvánosan is foglalkozott az üggyel, kiemelve, hogy noha a művészet történetében előfordulhat, hogy egyes alkotók jelentős anyagi sikerekre tesznek szert, Orbán János Dénes esetében nem indokolt a körüljáróan túlárazott szerződés. Székely erőteljesen hangsúlyozta, hogy a drámaírás nem tartozik Orbán tehetségi körébe, továbbá hozzátette, hogy a szerző darabjai nem képesek jelentős hatást gyakorolni a magyar színházi életre.
A viták fényében, a Fidelio magazin megszólaltatta Orbán János Dénest, aki az állításokra válaszolva kifejtette, hogy ő csupán a KMTG szellemi vezetője, és a döntések meghozatalában nem játszott aktív szerepet. Orbán hangsúlyozta, hogy az ilyen nagyságrendű szerződésekért a kulturális kormányzat a felelős, amelynek szakmai apparátusa áttekinti és jóváhagyja az összes érintett szerződést.
A 422 millió forint közpénz elköltésétOrbán azzal indokolta, hogy a Budapesti Operettszínház száz éves jubileuma alkalmából színpadra állított ‘Az Orfeum mágusa’ operett jelentős sikere és innovatív jellege miatt vált szükségessé a grandiózus projekt. Hozzátette, hogy ő az egyetlen operettlibrettó-szerző Magyarországon, akinek az operettírás terén szerzett tapasztalata indokolja a választását.
Orbán János Dénes zárszavában kifejtette, hogy a librettók írása elengedhetetlen a színpadi produkciók megvalósításához, és ezt jogi alapon kell megszervezni, különben a befektetők nem mernek pénzt fektetni a projektekbe. Az általa említett tervek végső célja a kulturális szféra revitalizálása, ami szorosan összefonódik az operett műfajának jövőjével Magyarországon.
Az ügy hátterében álló körülmények és a folyamatban levő viták tükrözik, hogy a művészeti világban a pénzügyi döntések nemcsak gazdasági, hanem etikai kérdéseket is felvetnek, amelyeket a szakma szereplői nem hagyhatnak figyelmen kívül.
