A Pénzügyminisztérium visszautasította Hadházy Ákos kritikáját Novák-Soós Zsuzsanna kinevezése kapcsán
A Pénzügyminisztérium méltatlan támadásnak nevezte Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő bírálatát, amelyet Novák-Soós Zsuzsanna Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) élére történő kinevezése miatt fogalmazott meg. A tárca válaszában közölte, hogy az érintett rágalmazás vétségének gyanúja és jó hírnév megsértése miatt mérlegeli a szükséges jogi lépéseket.
Hadházy csütörtöki bejegyzésében azt írta, hogy Novák-Soós a Microsoft-ügy idején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közbeszerzési Főosztályát vezette, és a nyilvánosan fellelhető dokumentumok alapján szerinte ő intézte az ügyet a NAV-nál. A volt képviselő azt is kifogásolta, hogy a bírálóbizottságot Tiborcz István testvére vezette ugyan, de a bizottság javaslata alapján Novák-Soós terjesztette elő a döntést Vida Ildikó, a NAV akkori elnöke elé. Álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy egy vitatott beszerzésekben közreműködő vezető közbeszerzési kulcspozíciót kaphatott.
A minisztérium részletesen ismertette az eljárásban részt vevők feladatait. Eszerint a közbeszerzést a NAV akkori informatikai elnökhelyettesének jóváhagyásával írták ki, a műszaki tartalmat az adóhatóság informatikai szakterülete határozta meg, a beérkezett ajánlatokat a bírálóbizottság értékelte, az eljárás eredményét pedig a NAV akkori elnöke hagyta jóvá és írta alá. A tárca szerint a NAV Közbeszerzési Főosztályának vezetője a folyamat során kizárólag technikai lebonyolítóként szerepelt, és Novák-Soós sem a műszaki tartalom előkészítésében, sem a nyertes ajánlat jóváhagyásában nem vett részt, a bírálóbizottságnak sem volt tagja. Állításuk szerint az ügyben nem született olyan kifogás, amely a felelősségi körébe tartozó közbeszerzési szabályszerűséget érintette volna.
A tárca válaszát azzal zárta, hogy a hazugságokon alapuló szándékos botránykeltés nem szolgálja a közélet megtisztítását.
Korábban a NAV megerősítette, hogy Tiborcz Péter Sándor, Orbán Viktor vejének testvére a vitatott beszerzések bírálóbizottságának elnökeként járt el. Tiborcz akkor azt nyilatkozta, hogy a bizottság nem hozott végső döntéseket, felette több döntési szint is volt, és az ügyészség tanúként hallgatta meg, gyanúsítottként nem szerepelt az eljárásban.
A Microsoft-ügyben az amerikai hatóságok feltárták, hogy a szoftverlicenceket közvetítőcégek értékesítették állami szerveknek, a Microsofttól kapott kedvezményeket azonban nem érvényesítették teljes egészében az árakban. Az amerikai tőzsdefelügyelet szerint a különbözetet korrupciós célokra használhatták fel. Az OLAF vizsgálatát követően az Európai Bizottság 2023-ban és 2024-ben összesen mintegy 3,3 milliárd forintnyi uniós támogatást szerzett vissza a szabálytalan beszerzések miatt.
