Adatokat vár a fővárostól a kegyelmi botrány felelőseit kereső vizsgálóbizottság
A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság adatszolgáltatásra kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot. A Karácsony Gergely vezette önkormányzatnak szeptember 28-ig kell megküldenie a bicskei gyermekotthonnal kapcsolatos 2011-2012 körüli bejelentéseket, panaszokat, a belső vizsgálatok és a gyermekotthon fenntartói ellenőrzéseinek iratait, valamint az intézményvezetői kinevezési, fegyelmi és értékelési iratokat a parlamenti vizsgálóbizottság számára.
A bizottság bekérte a Vásárhelyi János, az intézmény pedofil bűncselekményekért elítélt igazgatójának 2015-ös kitüntetéséről és az ahhoz kapcsolódó felterjesztésről szóló iratokat is.
A dokumentumok listájának kiegészítésére vonatkozó napirendi pontban a tagok egyhangúlag döntöttek arról is, hogy adatszolgáltatási kötelezettség mellett kérjék be a Fejér megyei Rendőr-főkapitányságtól a Vásárhelyi János büntetőügyével kapcsolatos valamennyi nyomozati iratot, szintén szeptember 28-ai teljesítési határidővel.
A tanácskozás a bicskei gyermekotthon két korábbi dolgozójának meghallgatásával folytatódott, a személyes adatok védelmére tekintettel zárt ülésen.
Novák Katalint, Varga Juditot és Balog Zoltánt is meghallgatják
Szeptember elején Novák Katalin volt köztársasági elnök, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Balog Zoltán, a volt államfő tanácsadójának meghallgatását javasolta az Országgyűlés kegyelmi botrány felelőseit feltáró bizottságának tiszás elnöke. Schummer Orsolya a bizottság szerdai alakulóülése előtti sajtótájékoztatón elmondta: az iratanyagok feltárásával kezdik meg a munkát.
A bizottság szeretné a kegyelmi ügy teljes iratcsomagját, amely a döntés-előkészítés bármely fázisában készült, az igazságügyi tárcától és a Sándor-palotából bekérni. A tiszás bizottsági elnök arra számít, hogy az iratanyagok áttekintése után, ha a bizottság a megfelelő döntést meghozza, az első meghallgatások néhány héten belül megtörténhetnek.
Ha a bizottság elé idézettek nem jelennének meg, első alkalommal százezer forintos, második alkalommal egymillió forintos büntetés szabható ki. A harmadik alkalom után a bizottságnak van jogi lehetősége arra, hogy előállítsák, és a rendőrséggel a bizottság elé vezettessék a meghallgatandó személyt.
