Magyar Péter: Volt olyan miniszter, aki élt a vétójogával a költségvetés összeállításkor
Magyar Péter miniszterelnök interjút adott a 2027-es költségvetésről szóló döntések hátteréről. A kormányfő szerint a tárcák között viták zajlottak a büdzsé összeállításakor, és a kormányon belül négy miniszternek is vétójoga van a költségvetéssel kapcsolatban. Ezzel a jogával a miniszterelnök elmondása szerint „másfél” tárcavezető élt is, végül azonban kompromisszumra jutottak.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány mozgásterét szűkítette az előző kormány által átadott, vártnál nagyobb költségvetési hiány, ezért a kormányzati ágazatok között viták alakultak ki a költségvetés összeállításakor. Magyar Péter szerint megbízható és fenntartható büdzsét akartak összeállítani úgy, hogy a kampányban tett vállalásokat is elkezdjék teljesíteni. Szavai szerint ilyen körülmények között csoda, hogy a pénzügyminiszternek maradt még hajszála a költségvetés összeállítása után.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy egyes esetekben ő maga is ragaszkodott elképzeléséhez. Mint mondta, szíve szerint mindenkinek nagyobb béremelést adott volna, de feladata, hogy ne csak most, hanem a miniszterelnöki ciklus végén is az emberek szemébe tudjon nézni. Hozzátette: nincs olyan költségvetés, amely egy év alatt megoldást kínálna a felgyülemlő problémákra.
A költségvetés célja stabil gazdasági helyzet teremtése, de a miniszterelnök szerint a büdzsé nem lesz gránitszilárdságú, elképzelhető, hogy módosítanak rajta, de csak úgy, hogy tartható legyen a 4,9 százalékos költségvetési hiánycél. Az új büdzsé a minimálbért keresőknél 9 százalékosra csökkenti a személyi jövedelemadót, ami 250 milliárd forintos kiadást jelent. Magyar Péter szerint minden bevezetett intézkedésnek kiszámították a költségvetési hatását, és majdnem ennyit, 250 milliárdot várnak a milliárdosok vagyonadójának bevezetéséből.
A vagyonadó kapcsán a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy mögötte nincs büntető szándék: aki többmilliárdos vagyonnal rendelkezik, annak többet kell vállalnia a közösből. Elmondása szerint a vagyonadó körülbelül 10 ezer embert érint Magyarországon, az 1 milliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos, a 100 milliárd forint felettiekre 1,5 százalékos adókulcs vonatkozik majd. A vagyonadó kijátszásáról azt mondta, hogy az adóhatóság a 2025-ös eredményeket is vizsgálni fogja, és nem ajánlja senkinek, hogy strómanokra írja át a vagyonát.
Magyar Péter a nyugdíjasokat érintő döntésekről is beszélt: a kormány a kisnyugdíjak emelésével és a nyugdíjasok SZÉP-kártyájával költ többet rájuk, és a jövőben is a nyugdíjak emelése lesz a cél. A 14. havi nyugdíj további részleteinek bevezetését nem tervezik folytatni, helyette a nyugdíjas SZÉP-kártyára összpontosítanak, mert álláspontja szerint az extra nyugdíjjal a korábbi kormányok növelték a társadalmi különbségeket a nyugdíjasok között. A 40 év feletti kétgyermekes anyák adómentességének megszűnésével kapcsolatban úgy fogalmazott: a kormány duplájára emeli a családi pótlékot, emellett a családnak jár a családi adókedvezmény is. Mint mondta, sajnálja, hogy az előző kormány olyan vállalásokat tett, amelyeket nem lehet fenntartani, és a kormány csak olyanokat ígér, amelyeket fenn is tud tartani.
Az energiahatékonyságról szólva a miniszterelnök kijelentette: energiaszempontból nem hatékony a magyar lakásállomány, ezért először az energiahatékonyságot kell fejleszteni. Ennek érdekében indul a Wekerle Sándor Otthonfejlesztési Program, amelynek célja, hogy a lakásállomány fejlesztésével 2030-ig 120 ezer család rezsiszámláját csökkentsék. Magyar Péter szerint az el nem fogyasztott energia a leghatékonyabb és a legzöldebb, és ilyen világpiaci körülmények között nem jöhet szóba a rezsicsökkentés kivezetése, amely jelenleg 1165 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésnek.
