Nyolcvan éves Németh Miklós, az 1976-os olimpia gerelyhajító bajnoka
Nyolcvanadik születésnapját ünnepli Németh Miklós, az 1976-os montreali olimpia gerelyhajító bajnoka, aki pályafutása során hosszú ideig mozgásproblémákkal küzdött, 1974-ben pedig már a visszavonulást is fontolgatta.
Budapesten született, édesapja, Németh Imre az 1948-as londoni olimpia kalapácsvető bajnoka volt. Nagyon fiatalon kezdett versenyszerűen atletizálni, a távolugrástól Várszegi József olimpiai bronzérmes gerelyhajító tanácsára pártolt át a gerelyhajításhoz. 1962-től a Vasas, 1965-től a Testnevelési Főiskola SE, 1970-től 1984-ig ismét a Vasas színeiben versenyzett.
Gerelyhajításban négyszer nyert magyar bajnokságot, nyolcszor lett ezüst-, háromszor bronzérmes, az országos csúcsot négyszer javította meg. 1965-től 1983-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban, 1967-ben az Európa-válogatott, 1977-ben a világválogatott tagja volt, 1970-ben győzött az Universiadén.
Nehezen indult be a pályája
A Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumban tanult, majd a Testnevelési Főiskolán elvégezte a tanári szakot. A TF után, 1969 és 1973 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt nemzetközi kapcsolatok szakon.
Az igazán nagy eredmény elérésében sokáig komoly betegség és több sérülés hátráltatta, csaknem hét éven át küzdött mozgásproblémákkal. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián könyöksérüléssel bajlódva csak 17., négy év múlva, Münchenben a hetedik lett, az Európa-bajnokságon 1966-ban az ötödik, 1971-ben a kilencedik helyet szerezte meg.
A nehézségeken túljutva nagy reményekkel érkezett az 1974-es római Európa-bajnokságra, ám itt is csak a hetedik helyen végzett, és már-már a visszavonulást fontolgatta.
Montrealban mindenkit sokkolt
Szerencsére a szezon végén, egy magyar–norvég válogatott versenyen önmagát is meglepve 87,44 méterrel egyéni csúcsot dobott, amivel az országos csúcsot is megdöntötte. Elmondása szerint ezzel átszakadt benne egy lélektani gát, sorra hozta a jobbnál jobb eredményeket. Csúcsát hamarosan 91,38 méterre javította, első magyar gerelyhajítóként dobva túl a 90 métert.
Az 1976-os montreali olimpián végre minden sikerült neki. A selejtezőben a finn Seppo Hovinen fél méterrel jobb volt nála, de ennek nem volt jelentősége, mert mindketten bejutottak a döntőbe. Itt Németh Miklós elképesztő fölénnyel győzött: már az első sorozatban hatalmas világrekordot állított fel, a sportszer 94,58 méterre szállt kezéből. A versengés ezzel gyakorlatilag véget is ért, a sokkolta ellenfelek meg sem tudták közelíteni, a második helyezett finn Hannu Siitonen hét méterrel dobott kisebbet.
Németh Miklós az 1980-as moszkvai olimpián is indult, ahol nyolcadik lett. A világrekordot 1980-ig tartotta, 1976-ban az év magyar sportolójává választották, 1975-ben, majd az azt követő két évben is megkapta az év atlétája címet. Aktív pályafutása alatt sokat tett a hazai atlétika népszerűsítéséért, többek között a Budapest Nagydíj Atlétikai Grand Prix verseny egyik szervező-menedzsere volt 1977 és 1985 között.
Sportszereket is tervezett
1984-ben vonult vissza, ezt követően számtalan gerelyhajító edzője volt. Tanítványai közül a brit Tessa Sanderson 1992-ben olimpiai aranyérmes, a cseh Jan Zelezny háromszoros olimpiai bajnok és világcsúcstartó lett, s az olasz atlétikai női válogatott dobóedzéseit is irányította. Hazatérve 1991-től 1993-ig a Magyar Atlétikai Szövetség alelnökeként dolgozott.
Németh Miklós sportszereket is tervezett, sportpályák kivitelezésével és felújításával foglalkozott. 1986-ban született meg Body Roll nevű találmánya, amelyet az atléták izomerősítésre és nyújtásra használtak, majd később a fitnesz- és alakformáló szalonok is átvették. 1987-ben szabadalmaztatta másik találmányát, az érdes felületű gerelyt, a Flying History-t, amelyet később a nemzetközi szövetség betiltott.
Az általa alapított vállalkozások sportszerek, elsősorban gerelyek gyártásával, valamint műfüves és szintetikus felületű sportpályák építésével foglalkoznak. Az ő cége készítette a 2004-es budapesti fedettpályás atlétikai világbajnokság pályáját a Papp László Budapest Sportarénában, a nyíregyházi és a BEAC atlétikai futókörét, valamint a szegedi SZVSE-stadion műfüves pályáját.
Igazi magyar sportcsillag
2005 óta rendezik meg a Németh Miklós Gerelyhajító Versenyt, amelyen kizárólag gerelyhajítók mérik össze tudásukat, minden korosztályban, a viadalon parasportolók is indulnak. 2016-ban megalapította saját atlétikai klubját, a Németh-Gerely Atlétikai Club Sportegyesületet, amely elsősorban gyermekeit – két fiát és lányát – támogatja, akik szintén az atlétika elkötelezettjei.
2025-ben kézlenyomata felkerült a Magyar Sportcsillagok Falára. Idén a Prima Primissima díj egyik jelöltje a magyar sport kategóriában. Szerdán a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át a sportolóként elért kimagasló eredményei, valamint edzőként és sportvezetőként végzett magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként.
