Aggályok a német hokivébé körül az orosz visszatérés miatt
Frank H. Lutz, a Német Jégkorong Szövetség elnöke szerint fontolóra kell venni a májusi férfi felnőtt elitvilágbajnokság rendezési jogának visszaadását, miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság pénteki döntése alapján az orosz válogatott számára biztosítani kell a részvételt.
„Nem akarok komor képet festeni, és nem akarom megkérdőjelezni a tornát, de természetesen nekünk meg kell fontolnunk a világbajnokság visszaadásának lehetőségét” – mondta Lutz a MagentaTV-nek adott interjújában, elsősorban anyagi okokra hivatkozva. Hozzátette: „Nem vállalhatunk olyan gazdasági kockázatot, amit már nem tudunk kezelni. Hiszem, hogy találunk megoldást, nagyon optimista vagyok ezzel kapcsolatban.”
A szövetségi elnök szerint egyelőre nem tudni biztosan, hogy a világbajnokságot Düsseldorfban, Mannheimben és Gelsenkirchenben rendezik-e meg május 14. és 30. között.
Lutz elmondta, teljesen új, megemelkedett költségekkel kellene szembenézniük, különösen a biztonsági kérdések miatt, és ezt a német politikusokkal valamint a nemzetközi szövetséggel is meg kell vitatniuk.
Az orosz részvétel politikai kérdéssé is vált: a december 26-án kezdődő férfi junior vb kapcsán a kanadai kormány már jelezte, hogy az oroszoknak válogatott szinten, vb-szereplésre nem adna beutazási vízumot.
Lutz a jövő héten Berlinbe utazik, hogy találkozzon az illetékes kormányzati vezetőkkel, míg Franz Reindl, a nemzetközi szövetség október 2-án megválasztott német elnöke hétfőre és keddre összehívta a döntéshozó tanács ülését.
„Mindannyiunknak őszintének kell lennünk, ez egyben politikai döntés is. Először azonban a nemzetközi szövetségnek el kell döntenie, hogyan tovább” – tette hozzá Lutz, aki szerint egyelőre azt sem tudni, hogy a német illetékesek adnának-e vízumot az oroszoknak.
„Biztosan vita tárgya lesz, hogy meddig hajlandó elmenni a német kormány. Ez egy politikai döntés, amelyet mi, mint DEB, nyilvánvalóan nem igazán tudunk befolyásolni” – mondta.
Az elnök kifejtette: először a nemzetközi szövetségnek kell eldöntenie, hogy kik alkotják a mezőnyt, és hogyan változik a menetrend, mert ezt még senki sem tudja. Felmerül a kérdés, hogy szerepel-e Oroszország, és ha igen, kinek a helyén, illetve hogy az egyik csapatot egyszerűen egy másik váltja-e fel. „Mihamarabb tisztáznunk kell a részleteket, miként kell megrendezni a vb-t” – fogalmazott.
A Sportdöntőbíróság pénteken arra kötelezte a nemzetközi szövetséget, hogy azonnali hatállyal vegye vissza a világbajnoki mezőnybe az ukrajnai háború miatt kizárt orosz válogatottakat. A döntést az oroszok üdvözölték, más érdekeltek azonban tiltakozásuknak és megdöbbenésüknek adtak hangot, bojkott azonban még nem merült fel.
A nemzetközi szövetség nehéz helyzetbe került, hiszen elképzelhető, hogy úgy kellene vb-t rendeznie egy adott ország szervezőivel közösen – hogy eleget tegyen a döntésnek, és a mezőnyben ott lehessenek az oroszok –, hogy közben államok, kormányzati szervek nem adnának vízumot nekik. Az is fejtörést okozhat, hogy ha ragaszkodna a 16 csapatos felnőtt férfi vb mezőnyéhez, akkor az oroszok visszavétele egyben Ukrajna divízió I/A-s visszaküldését jelentené, és ennek etikai következményei beláthatatlanok.
Az oroszok belépésével a férfi junior vb 11, a januári női U18-as vb kilenc, a májusi, németországi férfi felnőtt vb 17 csapatosra bővülne, ami rendkívül nehézkessé tenné a lebonyolítást. Az utóbbi két torna az, amelyen a magyarok is érdekeltek.
Több szövetség – például a svéd, a finn, a cseh, a német és az osztrák – is jelezte már, hogy nem ért egyet a döntéssel, ugyanakkor bojkottot nem említett, ám szerintük előfordulhat, hogy lesznek játékosok, akik nem hajlandóak az oroszok ellen jégre lépni. Az is előfordulhat, hogy egy ország kormánya nem támogatja válogatottja részvételét orosz érdekeltségű tornán. Az ukrán szövetség a döntés ellenzése mellett vizsgálja a kialakult helyzetet és a lehetséges következményeket.
A 2022-ben kizárt fehérorosz hokisok is bizakodhatnak: ha az oroszok most engedélyt kaptak, erre nekik is minden esély adott. Ők ugyan nem fordultak a Sportdöntőbírósághoz, ezért róluk most nem is született döntés, ám a nemzetközi szövetség dönthet úgy, hogy visszaveszi őket, és akkor legalább a páros részvétel és a könnyebb lebonyolítás biztosított lehetne.
A Sportdöntőbíróság azért határozott pénteken az oroszok azonnali visszatéréséről, mert szerinte már nem állnak fenn azok a biztonsági aggályok, amelyekre hivatkozva a nemzetközi szövetség nem engedélyezte a szereplésüket. Az ítélet ellen kizárólag a Svájci Szövetségi Bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért harminc napon belül. A statisztika szerint a döntések közel hat százalékát fellebbezik, és mivel a testület rendkívül szigorúan védi a döntőbíráskodás autonómiáját, a fellebbezések túlnyomó többségét elutasítják.
