Magyar Péter: valódi fedezet kell a béremelések mögé
Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetésről tartott sajtótájékoztatón azt mondta: megérti a szakszervezetek kritikáit, a kormány is magasabb béremelést szeretne, de a büdzsét csak valódi fedezettel rendelkező vállalásokra lehet építeni. Elismerte, hogy egyes területeken még a 25 százalékos felzárkóztatás sem lenne elegendő, de a lehetőségekhez mérten igyekeznek rendezni a béreket.
A Kármán András pénzügyminiszterrel közösen tartott eseményen a miniszterelnök elmondta, az új költségvetés a felelős gazdálkodásra és a 6000 milliárd forintos uniós forrásra épül. Kiemelte, hogy az idei várható 1,6 százalékos és a jövő évi 3 százalékos infláció mellett a 15–20 százalékos nettó bérnövekedés jelentős reálbér-emelést jelent a közszférában, még ha a több évtizedes lemaradást nem is lehet egyetlen év alatt pótolni.
A fegyelmezett költségvetési politika és a hiány csökkentése szerinte már jövőre százmilliárdos, a ciklus végére pedig ezermilliárdos megtakarítást eredményez az államadósság kamatterhein, a felszabaduló forrásokat pedig az egészségügybe, az oktatásba és a szociális szférába csatornázzák.
A pénzügyminiszter közölte, az Európai Unióval való megállapodás eredményeként az EU várhatóan eltörli a migrációs bírságot, ami önmagában évi 135 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. Magyar hozzátette, hogy az európai csúcstalálkozó után is folytatja az egyeztetéseket a bírság eltörléséről, célja a szigorú magyar határvédelem megőrzése mellett a napi 1 millió eurós büntetés megszűnése.
Egyszámjegyű szja, duplázódó családi pótlék
A miniszterelnök a reggeli rádióinterjúhoz hasonlóan úgy fogalmazott, a kormány kivéreztetett költségvetést és tönkretett gazdaságot vett át, de az új büdzsé az igazságosságot és a fejlődést szolgálja, így 2027-től szinte minden magyar jobban jár. Bejelentette az egyszámjegyű szja bevezetését, a minimálbérnél 2,5 millió ember adócsökkentését, a családi pótlék megduplázását, valamint egy több mint 600 ezer embert érintő kétszámjegyű béremelést.
Kármán András szerint intézkedések nélkül 8,3 százalék lett volna a GDP-arányos hiány, a kiadások visszavágásával és az uniós források felszabadításával idén 7,5 százalékra várható a deficit, amit 2027-ben 4,9 százalékra szorítanak le. Rámutatott, az előző négyéves ciklusban a magyar GDP-növekedés mindössze 1,2 százalék volt, miközben Lengyelországban 9,5 százalékos, Horvátországban 12,5 százalékos bővülést értek el, és 2008 óta sem a családi pótlék, sem a minimálnyugdíj összege nem emelkedett.
2027-ben 1616 milliárd forintnyi új beruházás indul a felszabadított uniós forrásokból, és újra széles körben megnyitják a katás adózást. A minimálbér szintjén az adókulcs 15 százalékról 9 százalékra mérséklődik, ami béremelés nélkül is havi 20 ezer, évi 240 ezer forinttal növeli a nettó jövedelmet. Ágazati béremelésekre 670,7 milliárd forintot fordítanak, ami több mint 600 ezer embert érint, emellett 10 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az állami fenntartású egyetemek oktatói bérének felzárkóztatására.
Kisnyugdíjasok, egészségügy, rezsivédelem
A pénzügyminiszter szerint a családi adókedvezmény rendszere változatlan marad, a családi pótlékot viszont a kétszeresére emelik: ez egy gyermeknél évente 146 ezer, kettőnél 320 ezer, három vagy több gyermeknél 576 ezer forint többletet jelent. Az édesanyák adómentességénél havi bruttó 1 millió forintos jövedelmi plafont vezetnek be, a kétgyermekes anyák kedvezményét 40 éves korig korlátozzák, a három vagy több gyermeket nevelőknél a jövedelmi korlát alatt élethosszig jár. A kormány számításai szerint 2027-ben közel egymillió család és 1,7 millió gyermek jár jobban.
A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, a 120 és 146 ezer forint közötti nyugdíjaknál sávos emelést hajtanak végre. Tíz százalékkal nő a megváltozott munkaképességűek ellátása, 20 százalékkal az árvaellátás minimuma, megmarad a 13. és a 14. havi nyugdíj, és elindul az 500 ezer forint alatti nyugdíjasoknak szánt, 2030-ig kiépülő nyugdíjas SZÉP-kártya-rendszer.
Az egészségügyi kiadásokat 510 milliárd forinttal növelik, a forrásokat a kórházi étkeztetés javítására, a várólisták csökkentésére, új diagnosztikai eszközökre és a drága gyógyszerek jobb elérhetőségére fordítják. A szociális ellátás kiadásai a GDP 3,8 százalékáról 4,3 százalékára nőnek, az ágazatban 17 százalékos nettó béremelés lesz, a gyermekvédelemre 115 milliárd forinttal több jut. A magas energiaárak ellenére a rezsicsökkentési rendszert teljes egészében megőrzik, a GDP-arányos államadósság a 77,5 százalékos szintről már 2027-ben csökkenésnek indul, a hiányt pedig 2030-ra 2,8 százalékra szorítják le.
