Extrém jövedelmi szakadék: 13-szoros különbség a legszegényebb és a leggazdagabb település között
A hazai nettó munkajövedelmek jelentős területi egyenlőtlenségeket mutatnak: a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű település között csaknem 13-szoros a különbség – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, a 2025. évi nettó munkajövedelmek változását vizsgáló elemzéséből.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szja-adatbázisa alapján ugyanakkor a nettó havi átlagos munkajövedelem 521 ezer forintot tett ki. Mivel a KSH 3,8 millió teljesállású munkavállalóval számol, a NAV adatbázisa pedig szélesebb körű foglalkoztatási adatokkal szolgál, az elemzés mintegy 4,3 millió munkavállaló adatait vette figyelembe.
Településtípus szerint Budapesten 666 ezer forint volt az átlagos nettó havi munkajövedelem, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer forint, a városokban 502 ezer forint, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forint. A főváros így 48 százalékkal magasabb jövedelmet mutat a községeknél, a megyei jogú városokat pedig 21 százalékkal haladja meg.
A kutatók szerint a munkajövedelmek eltéréseit döntően a földrajzi elhelyezkedés magyarázza: az egyenlőtlenségek több mint 80 százaléka ebből fakad, nem a településtípusból.
A tíz legtöbbet kereső település közül a kiugró budapesti II. és XII. kerületen kívül öt Pest megyei község – Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom – található. Mellettük egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya, Salföld), egy nógrádi (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) község került a top tízbe. Ebben a körben a legalacsonyabb érték is 810 ezer forint, a települési csúcs 920 ezer forint Telkiben, Budapesttel együtt pedig 981 ezer forintra emelkedik a maximum.
A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legszegényebb településen, Csenyétén a havi nettó átlagos munkajövedelem 75 ezer forint, a kategória felső határa pedig csak 158 ezer forint.
Az elemzés pozitív tendenciaként említi, hogy százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek a munkajövedelmek az elmaradottabb területeken. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a bértorlódás révén elsősorban az alacsony jövedelműek bérét növeli. Bár a legszegényebb régiók felzárkózást mutatnak, az olló csak lassan zárul.
A legnagyobb százalékos növekedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta, átlag alatti volt a növekedés a Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében. Nominálisan azonban más a kép: Budapesten 60 ezer forinttal, Pest megyében 54 ezer forinttal emelkedett a nettó havi átlagos munkajövedelem, míg az északkelet-magyarországi és alföldi régiók nominálisan a legkevesebbet nyerték.
