Vagyonadó: az adatszolgáltatástól tartanak leginkább a leendő adózók
Még meg sem született a vagyonadóról szóló törvény, a vagyonkezelési szakértők szerint az érintettek már most próbálják mérsékelni a várható kötelezettségeiket. Kállay András, az Apelso Trust bizalmi vagyonkezelő partnere a helyzetet úgy látja: kapkodás van.
A szakértő számításai szerint mintegy 60 ezer milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik az a kör, amelynek 2027-től vagyonadót kell fizetnie. Ügyfélkörében – ahová a magyar tulajdonú, nagyobb kkv-k tartoznak – az adó bevezetése nem okozott meglepetést, erre a lehetőségre évek óta próbálják felkészíteni őket, de az ütemezés és a limitek miatt rengeteg a kérdés.
Kállay András a külföldi példák alapján arra számít, hogy a politikai igényből született magyar vagyonadó pár év múlva finomodni fog. Arra viszont nem számít, hogy az adózás technikai részletei – például a cégértékelések – miatt tömegesen terelnék jogi útra az adóvitájukat.
Ugyanakkor maga is lát olyan problémákat a még csak tervezet formájában létező csomagban, amelyek alkotmányossági kérdéseket vethetnek fel: ilyen például a törvény hatályba lépése előtti időszakra kiterjedő adóalap-vizsgálat. A szakma el fogja juttatni a javaslatait a kormánynak, annak ellenére, hogy Magyar Péter miniszterelnök a minap az Országházban a lobbizás feleslegességére hívta fel a figyelmet.
Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a leendő adózók nem is annyira a befizetéstől tartanak – bár sok olyan vállalkozás van, amelynél nem egyszerű előteremteni az adónak megfelelő összeget –, hanem attól, hogy az adóhatósághoz tételes listát kell benyújtani az egyes vagyontárgyakról. Vagyis attól félnek, hogy ez az adatközlés akár egy vagyongyarapodási vizsgálatnak is megágyazhat a későbbiekben.
Kállay András szerint kérdéses, hogy erre mekkora kapacitása lesz a NAV-nak, de enélkül is elmondható, hogy a felkészülés a vagyonadóztatásra sok energiát fog lekötni a vállalkozásoknál, amelyeknél sokszor a tulajdonos egyben a mindent kézben tartó menedzser. Ez pedig a cég teljesítményén is nyomot hagyhat, végső soron a gazdasági növekedést befolyásolva.
