Szovjet tankok tüzeltek fegyvertelen magyarokra a véres csütörtökön
Hetven éve, 1956. október 25-én történt a két nappal korábban kirobbant forradalom legnagyobb vérontása. A véres csütörtök néven elhíresült eseménynek a becslések szerint legalább 75–100 halálos áldozata és több száz sebesültje lett.
A magyar párt- és állami vezetést meglepetésként érte az 1956-os forradalom kitörése, az első napokban egymásnak igencsak ellentmondó megoldási javaslatok születtek.
Október 25-én délelőtt a tüntetők a Parlament előtti Kossuth téren gyülekeztek, többezer fős tömeg jött össze, többen összebarátkoztak a kivezényelt szovjet tankok legénységével, akik magyar zászlót tűztek a harckocsijukra.
A hangulat azonban egyik pillanatról a másikra megváltozott, amikor váratlanul tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre a Földművelésügyi Minisztérium és a környező épületek tetejéről. Máig nem tudni, hogy pontosan mi történt, ki és milyen okból kezdte el a lövöldözést.
Egyesek szerint talán a szovjet katonák és a tüntetők közötti barátkozás riasztotta meg annyira a helyszínen tartózkodó szovjet állambiztonsági vezetőt, hogy kiadja a tűzparancsot, míg mások úgy vélik, az államvédelmi szervek emberei lőttek elsőként.
Akárhogy is kezdődött, délelőtt 11 óra után elszabadult a pokol. A szovjet tankok is tüzet nyitottak a fegyvertelen emberekre: sortüzek dördültek, repeszgránátok csapódtak a téren állókba, a becslések szerint mintegy száz ember vesztette életét a helyszínen.
Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amely véres csütörtök néven vonult be a történelembe. Az utcán hamar terjedni kezdett, hogy az államvédelmisek akciója áll a háttérben, ettől kezdve a népharag teljes erővel zúdult a karhatalmistákra, miközben végleg a fegyveres harc felé sodorta az eseményeket.
