Ezek a kérdések dönthetnek Netanjahu sorsáról
A Hamász által elkövetett, 2023. október 7-ei terrorcselekmény és a nyomában járó gázai háború rányomja a bélyegét Izrael fennállásának egyik legfontosabb választására. Ugyanakkor a választók elsősorban a Netanjahu-kormány által 2023-ban megkezdett bírósági reformokról, az ortodox fiatalok besorozásának kérdéséről és az egyre súlyosbodó megélhetési gondokról is ítéletet mondanak kedden.
A kutatások alapján sem a Netanjahuval szövetséges pártok, sem az őket kihívó szivárványkoalíció nem számíthat az abszolút parlamenti többség megszerzésére. Mint minden izraeli voksolás esetében, a végeredményt a győztesek koalícióalkotási lehetőségei fogják eldönteni, azonban a feladvány minden korábbinál nehezebb.
Október 7-e felelősei
A Hamász által elkövetett, 2023. október 7-ei terrorcselekményt követően Izrael megindította az ország történetének leghosszabb offenzíváját. A közvélemény-kutatások alapján a nyugati nyilvánosságot domináló gázai háború és a palesztin önrendelkezési kérdések ugyanakkor közel sem játszanak akkora szerepet a belpolitikai vitákban, mint arra külső szemlélőként számíthatnánk.
Az elmúlt évtizedekben a kétállami megoldásba vetett hit mind az izraeliek, mind a palesztinok körében fokozatosan csökkent. Az október 7-i események végképp lezárták a konfliktus diplomatikus rendezésének lehetőségeit, a kétállami megoldást ma már csak az izraeli politikai paletta arab pártjai tartják napirenden.
Sokkal inkább megosztó kérdést jelent az október 7-i biztonságpolitikai mulasztás és a politikai felelősség, különösképp Benjamin Netanjahu felelősségének kérdése. Az ellenzéki pártok rendre hangsúlyozzák egy független bizottság felállításának szükségességét, mely kivizsgálhatná a politikai vezetés és a nemzetbiztonsági szervek mulasztásait. Netanjahu tagadja, hogy hibát követett volna el, és a nemzetbiztonsági szervek felelősségét firtatja.
A miniszterelnök nem határolódott el egy vizsgálóbizottság felállításától, ugyanakkor ellenzi, hogy annak tagjait egy 1968-as törvény alapján a legfelsőbb bíróság nevezze ki, és az élén kinevezett bíró álljon. Ennek oka a kormány és bírói ág közti konfliktus. A miniszterelnök egy minősített parlamenti többség által felállított „nemzeti bizottság” felállítását javasolta, azonban az ellenzék ezt elutasította, és bojkottálta az erről szóló parlamenti szavazást. A döntést végül a legfelsőbb bíróság határozata alapján elhalasztották az új parlament felállásáig.
Netanjahu helyzetét tovább rontotta a Háárec nevű baloldali lap szeptember elején publikált cikke, mely szerint a miniszterelnök egyértelmű figyelmeztetéseket kapott az Egyesült Arab Emirátusok elnökétől a közelgő terrortámadásokról, azonban a kormányfő erről nem értesítette a nemzetbiztonsági szerveket. Netanjahu tagadja a vádakat, és pert indított a Hááreccel szemben – ítélet még nem született.
Emellett ismét napirendre került a Gázába érkező katari pénzügyi támogatások kérdése. Az ellenzék szerint a Netanjahu-kormányok zárt ajtók mögött jóváhagyták a 2014 óta érkező támogatásokat, miközben a nyilvánosság előtt kritizálták azokat. A történetet valamelyest árnyalja, hogy közel sem egy titkos megállapodásról beszélünk, a támogatások rendszerét mind a 2021-ben Netanjahut rövid időre leváltó kormány, mind a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU), mind a Biden– és Trump-adminisztráció támogatták, leginkább humanitárius aspektusai miatt.
Netanjahu kritikusai szerint a források jóváhagyása segítette a Hamászt a terrortámadás előkészítésében, így közvetetten a miniszterelnök is felelős a történtekért. Mindkét vád súlyos politikai károkat okozott Netanjahu számára, hiszen erősítik azt a narratívát, amely szerint a miniszterelnöknek érdekében állt a háborús helyzet fenntartása, sőt, akár a konfliktus kirobbanása is.
A közvélemény-kutatási adatok alapján – ha volt is ilyen szándék Netanjahu részéről (ami bizonyítékokkal nem igazolható) – ebből nem sikerült politikai tőkét kovácsolnia. Pártjának támogatottsága valamelyest nőtt az elmúlt három háborús évben, azonban közel áll a háború kirobbanását megelőző szinthez, így a kormánykoalíció pártjai a felmérések alapján nem rendelkeznek kellő támogatottsággal a parlamenti többség megszerzéséhez.
