Hatórás meghallgatáson ismertette állításait Fürcht Pál az aranykonvoj-ügy nyomozásának eltérítéséről
Hat órán át tartó meghallgatáson van túl Fürcht Pál lemondott főügyész, aki ellen fegyelmi eljárás zajlik az aranykonvoj-ügy és lemondásának körülményei miatt. A szerdai vizsgálóbizottsági ülés után Horváth Lóránt ügyvéd tartott sajtótájékoztatót, ahol ismertette a 23 oldalas jegyzőkönyv tartalmát és a helyszínen megismert belső tanúvallomásokat.
A védő kiemelte: a vallomáson túl fontos fejlemény volt, hogy olyan iratanyagokat is láttak, amelyek között három tanúvallomás szerepelt. Ezeket csak a helyszínen tudták tanulmányozni, de alátámasztották Fürcht Pál állításait.
Az ügyvéd szerint az első téma az aranykonvoj-nyomozás irányának szűkülése volt. Fürcht azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség az iratanyagok tanulmányozása nélkül jelentette ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársainak jelenléte jogszerű volt, a nyomozásnak pedig az elfogás jogszerűségének igazolását kellett céloznia. Állítása szerint amikor felvetődött az AH-s kényszervallatás ügye, azt mondták neki, hogy ezzel nem kell foglalkozni.
A Legfőbb Ügyészség vezetőinek kihallgatását is megakadályozták, holott Fürcht ezt próbálta elérni, mert az LÜ részt vehetett a rajtaütésben közreműködő hatóságok kijelölésében, és dönthettek arról a nyomozás elején, hogy mely személyeket kell majd gyanúsítottként kezelni. Fürcht szerint az LÜ vezetői egyszerre voltak az eseménysor potenciális résztvevői és a nyomozás irányítói – közölte Horváth, hozzátéve, hogy a későbbi iratokból épp az LÜ vezetőinek cselekvősége maradt ki.
A volt főügyész szerint az AH szerepét először jogszerűnek minősítették, majd a szerepük vizsgálata későbbre tolódott. Fürcht azt is állította, hogy a Legfőbb Ügyészség szerepe mellett a politikai szint érintettségét sem vizsgálhatták. A nyomozás állása alapján az volt látható, hogy 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök feladatot adott a titkosszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók elfogására, majd március 5-én a feljelentés és az ügyészi intézkedés rendkívüli gyorsasággal követte ezt a politikai döntést.
Álláspontja szerint ez elég alapot adott volna annak vizsgálatára, hogy az akkori miniszterelnök adott-e közvetett vagy közvetlen utasítást, illetve volt-e kapcsolat a politikai vezetés, az AH, a titkosszolgálati vezetés, a NAV és a legfőbb ügyészség között. Azt is vizsgálni kellett volna, hogy a büntetőeljárás nem politikai célokat szolgált-e.
A volt főügyész vallomásában arról beszélt, hogy mindez azért maradt el, mert a gyanúsítási folyamat bizonyítási lánca már a politikai szint előtt megszakadt. Álláspontja szerint a legfelsőbb szint a politikai döntés volt, aztán az AH és a titkosszolgálat által koordinált végrehajtás, a legfőbb ügyészség által végzett koordináció, majd a nyomozási döntések. Ugyanakkor már az utolsó két láncszemet sem vizsgálták, ami azt jelenti, hogy a politika szintjére sem juthattak el.
Fürcht állítása szerint a legfőbb ügyészség a személyi fókuszt is eltávolította azzal, hogy sürgette Hajdu János volt TEK-vezér és Szathmáry István, az AH ezredesének gyanúsítotti kihallgatását. A korai gyanúsítás szerinte azzal járt, hogy az érintettek igazmondási kötelezettségét feloldják, ezzel viszont potenciálisan akadályozták a nyomozás további kimenetelét.
A főügyész álláspontja szerint a nyomozó ügyészség és a Legfőbb Ügyészség között kialakuló konfliktus középpontja az volt, hogy az előbbi szerv úgy érezte, a nyomozás előre kijelölt irányba halad, az AH és a felső vezetés szerepének vizsgálata pedig elmarad. Fürcht állításai között szerepelt az is, hogy a vezetői megbeszéléseken formális utasítás nem hangzott el, csak fülbe súgott üzenetek és szembeállított retorziók. Horváth kiemelte, hogy ezeknek az informális találkozóknak a megtörténtét az általuk látott tanúvallomások is megerősítik.
Az ügyvéd hangsúlyozta, szeretnék bebizonyítani, hogy a Legfőbb Ügyészség álláspontjával szemben nem egyszerű szakmai nézeteltérés vezetett a nyomozó ügyészség és a legfőbb ügyészség közötti feszültséghez, hanem a nyomozás irányaival kapcsolatos ellentétek. Kifejezetten arra szeretnének rámutatni, hogy azok a szervek, amelyeknek a nyomozás, illetve annak felügyelete lenne a feladatuk, magában az elkövetésben is szerepet játszottak.
Horváth a sajtótájékoztató végén hozzátette, ezek nem pusztán vélemények voltak Fürcht részéről, hanem dokumentumokkal alátámasztották őket, illetve indítványozták az ezeket alátámasztó házi iratok beszerzését, és bíznak benne, hogy már a jövő hétre rendelkezésre állnak. A vizsgálat tovább folytatódik, Fürcht jövő csütörtökön a bizottság kérdéseire felel majd.
