Miniszerveket is képes növeszteni a sejtkutatás úttörője
Meritxell Huch sejtbiológus tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely a világon elsőként hozott létre „miniatűr szerveket” laboratóriumban. A tudóstársadalom korábban képtelenségnek tartotta mindezt, ma viszont az orvostudomány egyik legígéretesebb innovációjának számít az úgynevezett organoidok alkalmazása a kezelési módok és új gyógyszerjelöltek kereséséhez.
A kutató lapunknak az Európai Akadémia Building Bridges konferenciáján beszélt, amelyet az idén Budapesten rendeztek meg. Az organoidokat gyakran becézik „miniatűr szerveknek”, de a kutató szerint inkább Petri-csészékben növesztett szövetekről van szó, amelyeknek formájuk és három dimenziós kiterjedésük van, és több különböző sejt-, illetve szövettípusból épülnek fel.
Amikor 2009–2010-ben megalkották az első organoidokat, a „minigyomrok” kifejezést használták rájuk, hogy érzékeltessék az emberekkel, miről is van szó. Huch elmondása szerint ez korábban elképzelhetetlen volt, sőt egyenesen lehetetlennek hitték. A Hayflick-határ nevű elmélet kimondta, hogy a sejtek 40–60 osztódás után elöregszenek és elpusztulnak, ami valódi dogmának számított a sejtbiológiában, és egyúttal azt is jelentette, hogy az organoidok megalkotása képtelenség.
Valójában csak arról volt szó, hogy régebben nem ismerték eléggé, miként fejlődik a szövet, hogyan javítja meg magát és hogyan növekszik, így nem volt módjuk organoidokat alkotni. A technológia fejlődésével azonban sikerült lerombolni ezt a dogmát – mondta a sejtbiológus.
