Nyilvánossá teszik az ügynökaktákat
Szerdán harminchat év után nyilvánossá válnak az előző rendszerben ügynökként beszervezettek adatai. Délelőtt fél tízkor sajtónyilvános eseményen aktiválják az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának új honlapját, a nyitottaktak.hu oldalt, ahol több tízezer egykori ügynök adatai lesznek kereshetőek.
Az eseményen Magyar Péter miniszterelnök, Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vesz. Magyar Péter a helyszínen arról beszélt, hogy egy harminchat éves mulasztást igazítanak ki.
Három dokumentumtípus válik elérhetővé
Szerdától három dokumentumtípus lesz elérhető: a 6-os kartonok, a B, azaz beszervezési naplók és a H, azaz hálózati adattárak. A bővebb információt tartalmazó beszervezési dossziék tartalma február 25-ig kerül nyilvánosságra.
A hatos kartonokon a beszervezett személy pontos személyazonosító adatai – név, születési hely és idő, anyja neve, munkahelye, lakcíme – ismerhetők meg. A levéltár igazgatója szerint a beszervezési dossziékban a beszervezett önéletrajza és a róla készült környezettanulmány is elérhető lesz, így a hálózati személyek teljes életútja gyakorlatilag lekövethetővé válik.
Megismerhető a tartó- és beszervező tisztek neve is
A személyes adatok mellett a hálózati személy tartó- és beszervező tisztjének nevét, valamint azt is nyilvánosságra hozzák, hogy milyen területen foglalkoztatták. Az is rögzítve van, ha valakinek a beszervezése meghiúsult.
Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár igazgatója szerint 10 ezer beszervezési dosszié van a levéltárban, de sok eltűnt, mert ezekben lehettek a kompromittáló adatok. A hálózati adattárat a hetvenes évek elejétől használták. Az igazgató szerint a Rákosi- és a Kádár-korban 150-160 ezer hálózati személy lehetett, mintegy 60 ezer személyre maradt adat.
Az iratok egy része megsemmisült: az ötvenhatos forradalom idején sok irat tűnt el, a hatvanas években a Kádár-kori vezetők iratait tüntették el, 1988-89-ben pedig pánikszerű iratmegsemmisítés történt.
Zsarolás is szerepet kapott a beszervezéseknél
Az igazgató szerint a zsarolás legkülönfélébb formáit használták a beszervezések során; volt, akit beteg édesanyjával zsaroltak, hogy másképp nem kaphatja meg a gyógyszert.
Arra a felvetésre, hogy Oroszországban is lehetnek olyan iratok, amelyek innen hiányoznak, Cseh Gergő Bendegúz azt mondta: ez nem legenda, az oroszok minden iratot bekérhettek, és erre volt is emberük, így a moszkvai levéltárak további információforrások lehetnek. Az igazgató hangsúlyozta azt is, hogy ennél szélesebb körben sehol nem hoztak nyilvánosságra iratokat, és véleménye szerint eddig azért nem tették ezt meg, mert a politikai elit szereplőire és rokonaikra vonatkozóan sok érzékeny adat keletkezett volna, ami visszatartó erő lehetett.
Magyar Péter szerint 2010 óta nem volt indok arra, hogy ne tegyék nyilvánossá az iratokat, a Fidesz kétharmaddal megtehette volna, valamiért mégsem tette.
Orbán Viktor is megszólalt
Orbán Viktor volt miniszterelnök kedden közölte, hogy őt is megpróbálták beszervezni sorkatonai szolgálata alatt, még a nyolcvanas években, ám ő ezt visszautasította. A miniszterelnök vélhetően azért szólalt meg, mert a minap Panyi Szabolcs újságíró Friderikusz Sándornak adott interjúja nyomán felmerült az érintettsége.
