Schiffer András: Csak néphergelésre jó az ügynöklista
Két párt küzdött kitartóan az ügynökakták nyilvánosságáért a rendszerváltás után: először az SZDSZ, majd az LMP próbálkozott – nem sok sikerrel. Az ügy két egykori szószólóját, Hack Pétert és Schiffer Andrást kérdezték arról, mit szólnak a szerdán nyilvánosságra hozott, kereshető ügynöklistához, amelyben több mint 50 ezer egykori hálózati személy adatait tették közzé – olykor megfigyelteket, például Lezsák Sándor MDF-alapítót is közéjük keverve.
A rendszerváltás után az SZDSZ volt az ügynökakták nyilvánosságának élharcosa. Hack Péter Demszky Gáborral közösen még 1990-ben nyújtotta be az ügynöktörvény-javaslatát, amelyet az akkori kormánytöbbség leszavazott.
Az ELTE büntetőeljárásjogi tanszékének korábbi vezetője szerint túl későn és rosszul valósult meg az állambiztonsági múlt feltárása. „Azért későn, mert ma is meggyőződésem, hogy ezt a kilencvenes évek elején rendezni kellett volna megnyugtatóan. És azért rosszul, mert az érintettek jogait és méltányos, méltányolható érdekeit nem tisztázták kellően” – fogalmazott a politikusi pályája után az egyetemi katedrára visszatérő Hack Péter.
Szerinte helyesebb lett volna, hogy azokat, akik még élnek, értesítik a nyilvánosságra hozatal előtt, és lehetőséget adnak nekik, hogy reagáljanak, ahogy azt Lezsák Sándor tette, és akkor a nyilvánossá tétel előtt kiderültek volna az esetleges tévedések, pontatlanságok.
Hackék javaslata annak idején egy szűkebb személyi körre vonatkozott, az Országgyűlés előtt eskütételre kötelezetteket világították volna át.
