Előzetes normakontrollt kér az államfő a vagyonvédelmi törvény ügyében
Nem írta alá az Országgyűlés által november 3-án elfogadott, az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét célzó törvényt Baka András köztársasági elnök, hanem előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak. A Sándor-palota közleménye szerint az államfő két kiemelt területen kér alkotmányossági vizsgálatot: a zárt körű befektetési alapok alapkezelő-váltásának szabályai, valamint a jelentős részvényesi befolyásszerzés esetén a kisebbségi befektetőket megillető kötelező vételi ajánlat alóli mentesítések miatt.
A kisbefektetők védelme miatt emelt kifogást
Az államfő szerint a törvény lehetővé tenné, hogy a befektetési jegyek 60 százalékának tulajdonosai kikényszerítsék egy alapkezelő leváltását, ami nemcsak az állami hátterű alapokat, hanem olyan befektetési alapokat is érinthet, amelyekben nincs vagy csak korlátozott mértékű állami vagyon van. A beadvány szerint a szabályozás felvetheti a jogbiztonság, a tulajdonhoz való jog, a normavilágosság és a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmét.
Az államfő emellett kifogásolta azt is, hogy a törvény bizonyos esetekben mentesítené a jelentős befolyást szerző részvényeseket a kisebbségi tulajdonosok felé fennálló vételiajánlat-tételi kötelezettség alól, ami szerinte gyengítheti a kisebbségi részvényesek védelmét.
A gyors törvényalkotást is bírálta
A köztársasági elnök külön kitért arra, hogy a jogszabályt kivételes eljárásban fogadták el: a benyújtás és az elfogadás között alig 26 óra telt el, miközben sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés nem előzte meg az elfogadását. Az államfő szerint a sürgős eljárás indokoltsága sem a törvényből, sem más nyilvánosan ismert dokumentumból nem derül ki egyértelműen.
Előzmény: vita a magántőkealapok és a kisbefektetők körül
A törvény elfogadását megelőzően a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt. A szervezet szerint a módosítások gyengíthetik a kisbefektetők védelmét és sérthetik az európai uniós befektetővédelmi elveket.
A kormány ugyanakkor azzal indokolta a salátatörvény gyors elfogadását, hogy az állami bankokon keresztül finanszírozott magántőkealapoknál és egyes nagy értékű ügyleteknél meg kell akadályozni az esetleges vagyonkimentési kísérleteket, valamint meg kell erősíteni az állami vagyon feletti kontrollt.
